Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 319. A Kormányzó úr Ő Főméltóságának 1933. évi október hó 31-én kelt legm. elhatározásával jóváhagyott és megerősített törvényei a magyarországi református egyháznak.

319. 7.100/1933. V. K. M. 2449 pedig a megkeresett hatóság felügyelő hatóságánál tesz panaszt. Az állam és hatóságai a megjelölt esetekben az eljárást kö­telesek az országos törvények korlátai között teljesíteni; az egy­házi határozat és ítélet érdemi részét nem vizsgálhatják felül, csak abból a szempontból, vájjon az az ügy, amelyre a határozat vagy ítélet vonatkozik, az eljárt egyházi hatóság ügykörébe tartozik-e, és hogy a határozat vagy ítélet alakilag: jogerős-e. Az államnak itt tárgyalt segédkezése és eljárása, és a végre­hajtásnak a hatósági közegek által való foganatosítása csak az ebben a szakaszban meghatározott esetekben és terjedelemben van biztosítva. 6. §. A magyarországi református egyháznak önkormányzati joggal bíró testületei az egyházközségek, az egyházmegyék, és AZ egyházkerületek. Ezeknek megfelelő fokozatokban az egyházi szer­vek egyházközségiek, egyházmegyeiek és egyházkerületiek. Az egyházközségnek az egyházmegye, az egyházmegyének az egyházkerület a fellebbezési hatósága. Az egyházat egyetemesen érdeklő ügyeket a zsinat és az egyetemes konvent intézi. Vagyonjogi személyisége a magyarországi református egyház­nak és önkormányzati joggal bíró testületeinek van. 7. §. Az egyházi testületeknek jogukban áll törvényes hatás­körükben, az egyházi törvényeknek, a felsőbb egyházi testületek szabályrendeleteinek, és az a'lsóbb egyházi testületek törvényes önkormányzati jogainak sérelme nélkül, szabályrendeletet alkotni. Az egyházi törvényben megszabott hatáskörében az egyetemes konvent is alkothat szabályrendeletet. Az egyházközségi szabályrendelet az egyházmegye, az egyház­megyei szabályrendelet pedig az egyházkerület jóváhagyásával lesz kötelező erejűvé. 8. §. A magyarországi református egyháznak országos törvé­nyek, jelesen az 1790/1. évi XXVI. törvénycikk által is elismert önkormányzata van. Az egyházat illeti az egyházi törvényhozás­joga. Az egyházi törvényt újabb egyházi törvény magyarázza, módosítja, vagy törli el. , 9. §. Az egyház a maga szolgálatára bármely tagját elhívhatja ugyan, azonban az egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztséget és megbízatást csak olyan egyháztagra lehet Tuházni, aki az egyházi törvény értelmében arra választható. A megválasztott köteles a reáruházott tisztséget vagy meg­bízatást legjobb tudása és ereje szerint, személyes és pártérdekre való tekintet nélkül, egyedül az egyház érdekének szem előtt tar­tásával betölteni, megemlékezvén arról, hogy ak! az Istent szol­gálja, a föld sava, és a világ világossága legyen (Máté V. 13—14.). 40. §. Az egyháznak egy tagja sem vehet részt sem mint tiszt'­156* m

Next

/
Thumbnails
Contents