Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 237. A m. kir.minisztérium 1933. évi 7.600. M. E. számú rendelete, a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben befizetéséről szóló jogszabályok kiegészítéséről. - 238 .A m. kir. minisztérium 1933. évi 6.200. M. E.számú rendelete, a gabonajegyrendszerről, a lisztforgalmi adóváltságról, és a mezőgazdaságnakaz, 1933/1934. gazdasági évre nyújtandó kedvezményekről.

238. 6.200/1933. M. E. sz. 2155 végeit gépkocsin szállítja az őröltetőtől a malomba, vagy az őrleményeket gépkocsin szállítja vissza az őröltetőknek. (4) Idegen kereskedelmi őrlésnek kell tekinteni az őrlést akkor, ha az őröltető a vámért vagy bérért felőröltetett gabonájából készült őrleményeket nem saját háztartásában (mezőgazdaságaiban vagy állathízlalójában) használja fel, hanem bármely módon feldolgozva vagy feldolgozatlanul kereskedelmi forgalomba hozza, illetve ha az őröltető a gabona jegyköteles forgalomban szerzett gabonáját saját háztartása, üzeme vagy alkalmazottai részére való fogyasztásra megőrölteti. Tehát idegen 'kereskedelmi őrlésnek kell tekinteni a malomnak nemcsak a kereskedők, sütőiparosok, kenyér- vagy keményítőgyárak részére, hanem a bányák, kereskedelmi vállalatok, iparvállalatok, szövetkezetek, egyesületek, hatóságok, jótékonysági intézmények stb. részére végzett őrlését is, amellyel ezek munkásaik, tisztviselőik, tagjaik, gondozottjaik stb. háztartásainak vagy étkezdéik Őrleményszükségletét részben vagy egészben fedezik. Az őrlés minősítése szempontjából közömbös az a körülmény, hogy az őrlést az említett vállalatok, egyesületek vagy intézmények nevén, vagy az alkalmazottak, tagok vagy gondozottak külön feltüntetett neve alatt végeztetik. (5) Kereskedelmi őrlésnek számít továbbá a gabonának tápszer vagy gyógykenyér előállítására alkalmas őrleménnyé történő különleges őrlése vagy darálása is. (6) Ha a gabonakeményítő, siker és csiriz előállításával foglalkozó vállalatok az említett árukat nem lisztből, hanem búzából vagy kétszeresből állítják elő, a feldolgozott mennyiség után a váltságot meg kell fizetni. (7) Ha vitássá válik, hogy valamely őrlés a forgalmi adó vagy a gabonyajegy szempontjából váimőrlé&nek, vagy kereskedelmi őrlésnek minősítendő-e, — szükség esetén az ebből a célból alakított bizottság meghallgatása után — a pénzügyminiszter dönt. A'váltság alapja és kulcsa. 29. §. (1) A váltság alapja általaiban a kereskedelmi őrlésre kerülő gabonatisztítás előtti súlya. Koptatás címén a feldolgozásra kerülő búza, kétszeres, vagy rozs súlyából levonásnak helye nincs. (2) Amennyiben az egy-egy őrlésben (malterban) feldolgozásra kerülő gabona nem a tőzsdei szokványok szerinti tisztaságú, hanem 2 százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, a váltság alapjából a tisztítás folytán nyert ocsu, konkoly, bükköny, malomhulladék stb. mennyisége levonható: 1. ha az idegen keverék kiválasztása az őrlési folyamattól teljesen elkülönített raktári tisztítás keretében történik; 2. ha a gabona tisztítása és az őrlés folyamatos feldolgozás 137*