Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 209. A m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 41.600. számú rendelete, a közadók kezeléséről szóló 600/1927. P. M. számú hivatalos öszszeállitás kiegészítéséről és módosításáról.

1882 209. 41.600/1933. P. U. M. sz. delmét, vagy kezelését kell lefoglalni, köteles a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a m. kir. adóhivatal útján a pénzügyigazgatóságnak javaslatot tenni a zárlat elrendelése, és a zárgondnok kirendelése iránt. A javaslathoz oly adófőkönyvi kivonatot kell csatolni, amely a hátralék keletkezésétől kezdődőleg. évenkint részletezve az előírást, valamint tételenkint az összesbefizetéseket feltünteti. (4) A pénzügyigazgatóság a zárlat elrendelése, a zárgondnok kinevezése és bevezetése iránt soronkívül köteles intézkedni. A zárgondnok kinevezésénél a pénzügyigazgatóság úgy a kincstár, mint a 'hátralékos érdekeit megfelelően megvédeni tartozik. (5) A zárgondnok részére rendszerint csak a szorosan vett készkiadások téríttetnek meg, munkadíj csakis akkor állapítható meg a zárgondnok javára, ha különleges körülmények azt indokolttá teszik. (6) A zárgondnokot a zárlat természetéhez képest esetleg heti, havi vagy negyedévi számadástételre kell kötelezni. (7) A pénzügyigazgatóság érdemleges intézkedései ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. (8) Az 1881 : LX. te. 240—242., 244—253. §-ainak ide vonatkozó főbb rendelkezései értelemszerűen alkalmazva, a következők: 1. Ingóságokra elrendelt zárlat a heJyszínén, a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése, és a zárgondnok bevezetése által foganatosíttatik. A zárgondnokot a zárlatot elrendelő pénzügyigazgatóság nevezi ki. Zárgondnokul elegendő vagyoni biztosítékkal bíró, megbízható egyén nevezhető ki, kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakhelye és körülményei a zárgondnoki díjak és költségek felesleges szaporodását ne eredményezzék. Amenynyiben a zárlat más pénzügyigazgatóság területén foganatosítandó, a zárlatot elrendelő pénzügyigazgatóság a zárgondnok kinevezését a foganatosítás végett megkeresett pénzügyigazgatóságra bízhatja (240. §.). 2. A zárlatnak azon joghatálya van, hogy a foganatosítás időpontjától számítva harmadik személy a zárt kérő kárával a zárlat tárgyára jogokat nem szerezthet (241. §.). 3. A zár alá vett ingóságok, amennyiben azok nagy értékcsökkenés, vagy értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók, a K. K. H. ö. 68. §-ában szabályozott módon elárverezendők. Ezen esetben jogában áll annak, aki ellen a zárlat elrendeltetett, a zárlat tárgyainak értékét készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban a pénzügyigazgatóságnál letenni, vagy másként biztosítani, amely esetben a zárlat hivatalból feloldandó. A biztosítandó értéket, amennyiben a felek az iránt meg nem