Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 185. A m. kir. igazságügyminiszter 1933. évi 16.500. I. M. számú rendelete, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok törvénykezési szünidejéről.

1574 185. 16.500/1933. I. M. sz. 185. A m. kir. igazságügyminiszter 1933. évi 16.500. I. M. számú rendelete, a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok törvénykezési szünidejéről. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. 130. §-a szerint az igazságügyminiszter a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok törvénykezési szünidejét rendelettel szabályozhatja. E felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A kir. törvényszékek és azok a kir. járásbíróságok, amelyeknek bírói létszáma kettőnél több, minden évben a június hó 29. napját követő második vasárnaptól kezdődő négy heti törvénykezési szünidőt tartanak. A törvénykezési szünidő csak azokra a tennivalókra terjed ki, amelyeknek a szünidő alatt végzését ez a rendelet megtiltja. Ehhez képest nem érinti ez a rendelet a jogorvoslati, és egyéb határidők folyását sem. Az ítélőbírák és ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi tisztviselők és más alkalmazottak szabadságidejére vonatkozó rendelkezéseket ez a. rendelet érintetlenül hagyja. 2. §. Polgári perekben — a következő bekezdésben foglaltakat kivéve — a törvénykezési szünidő alatt tárgyalást vagy meghallgatást tartani nem szabad. Előzetes bizonyításfélvételt, és a vele kapcsolatos meghallgatásokat és tárgyalásokat azonban, akár a per megindítása előtt, akár a per folyamán kérték, a törvénykezési szünidő alatt is meg lehet tartani. Nem akadályozza a törvénykezési szünidő az ideiglenes intézkedések ügyében szükséges meghallgatásokat, és a fellebbezések nyilvános előadását sem. Nem esik az előbbi bekezdés tilalma aH a tárgyalások és meghallgatások tartása 1. azokban a perekben, amelyeket törvény vagy rendelet, különösen az ügyviteli szabályok értelmében soronkívül vagy halaszthatatlanul kell elintézni, kivéve a Pp. 1. §. e), g), h) és i) pontjában felsorolt, úgyszintén a halasztó hatályú igénypereket; 2. azokban a perekben, amelyeket a bíróság elnöke (vezetője) valamelyik fél kérelmére az ügy különös sürgősségére tekintettel szüneti pernek nyilvánít. E határozat ellen jogorvoslat nincs. Ha a tárgyaláson vagy meghallgatáson részvételre jogosult felek valamennyien kérik, a második bekezdésben fel nem sorolt ügyekben is lehet tárgyalást vagy meghallgatást tartani.