Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 66. A m. kir. belügyminiszter 1933. évi 178.016. számú körrendelete, az útlevelek kiállitásáért alacsonyabb, illetőleg magasabb díjak fizetéséről.

66. 178.016/1933. B. M. sz. 119? 215.461/1931. B. M. számú körrendelettel (Rt. 1931. 1719. o.) megállapított alacsonyabb vagy magasabb kiállítási díjat és bélyegilletéket kötelesek-e fizetni útlevelük kiállításáért, illetve meghosszabbításáért. Értesítem ennek folytán Alispán (Főkapitány, Kapitány) urai. hogy az útlevélkiállítási díjiak és bélyegilletékek befizetésénél a következőket vegye figyelembe. Általános szabály, hogy minden útlevélkérelmező a 215.461/ 1931. B. M. számú körrendelet 2. bekezdésének 2. pontjában megállapított magasabb útlevél-kiállítási díjat és bélyegilletéket tartozik fizetni. Ez alól az idézett körrendelet 2. bek. 1. pontja értelmében csak akkor van kivételnek helye, ha: 1. a kérelmező a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből él, vagy ha 2. a kérelmező közszolgálatban levő alkalmazott, ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátortozóit is. Az idézett 2. bek. 1. pontjának első mondatában említett foglalkozásokra nézve megjegyzem, hogy ezek csak példaszerű felsorolásnak tekintendők a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők körének közelebbi megvilágításaira. Természetes tehát, hogy ha olyan eset íordul élő, hogy a kérelmező ,a most említett foglalkozásúak közé tartozik ugyan, de a keresete a szokásos napszámot meghaladja, akkor az ilyen kérelmező a magasabb kiállítási díjat és bélyegilletéket köteles fizetni. A közszolgálatban álló kérelmezők vagyoni és jövedelmi viszonya ellenben az útleviélkiállítási díj és bélyegilleték szempontjából közömbös, mert közszolgálatban állók e minőségükből folyólag jogosultak az alacsonyabb díj és illeték fizetésére. A szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők az alacsonyabb útlevélkiállítási díj és bélyegilleték fizetésére való jogosultságukat a 4.961/1927. B. M. ein. számú körrendelet (Rt. 1928. 255. o.) által megállapított hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítvány bemutatásával tartóznák igazolni. Az esetben, ha az útlevelet kérelmezőnek szegényes kereseti viszonyai nyilvánvalóak, vagy az útlevél-lapot kiállító hatóság előtt egyébként ismeretesek, akkor a fentemlített bizonyítvány beszerzése mellőzhető, ily eseteknél azonban azon körülményt, hogy az illető az alacsonyabb útlevéldíj fizetésére jogosult, a hatóságnak az útlevél-lapon igazolnia kell. Kivételes •esetekben, ha az útlevél kiállítása oly sürgős, hogy a hatóisági vagyoni bizonyítvány beszerzése idő hiányában nem lenne eszközölhető, és ha folyamodónak az alacsonyabb útlevéldíjra való jogosultsága valószínűnek látszik, az útlevél részére ennek befizetése mellett is kiállítható. Köteleznie kell azonban ez esetben az útlevélkiállító hatóságnak — az ügy nyilvántartásba vétele mellett — az illetőt arra, hogy visszaérkezése után utólag