Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 178. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1932. évi 48.600. számú körrendelete, a kötelező cserebogárirtás eredményes végrehajtásáról, és a pajorkárok megelőzéséről.

422 178. 48.600/1932. F. M. sz. Országos érdekből célszerűnek látom különösen a tanköteles elemi iskolai (esetleges szakiskolai) tanulóknak munkaerejét kellő irányítás és felügyelet mellett a cserebogárirtásnál, illetve szedésnél igénybevermi oly módon, hogy a kora reggeli órákban (lásd Útmutató 13. oldal „A napi szedés lefolyása') megkezdendő cserebogárszedés ideje a szorgalmi időbe beszámíttassék, vagy legalább is a tanítás ideje a cserebogárirtás után kezdődjék meg. Ezekre nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi íruiniszter úrral már is felvettem a tárgyalás fonalát. Miután magam is figyelemmel akarom kísérni az irtás módját és eredményeit, a községek az elsőfokú hatósághoz az irtásról a rajzás ideje alatt (folyó évi május hó végéig) napi jelentést kötelesek tenni; a községek részéről naponkint az elsőfokú hatósághoz tett, és a járási főszolgabírák által (polgármester e célra kijelölt szakközege által) hetenkint összefoglalt jelentések Alispán (Polgármester) úr útján hozzám f eltérj esztendők. A fentieken kívül az irtás eredményes végrehajtása tekintetében utalok az idezártan megküldött 37.400/1926. F. M. számú rendelet 2., 5., 6. és 8. pontjára. Felhívom továbbá Alispán (Polgármester) urat, hogy július 15-ig tegyen hozzám összefoglaló jelentést arról, hogy: a) jelen rendeletem végrehajtása milyen eredménnyel járt? b) a cserebogarak milyen mértékben mutatkoztak? c) hatósági irtás egyes mulasztók terhére hány esetben alkalmaztatott? d) hányan ítéltettek el az 1894 : XII. te. 45. §. k) pontjába ütköző kihágás miatt? e) kötelességmulasztás címén indíttatott-e fegyelmi feljárás valamely hatósága közeg ellen? A jelen súlyos gazdasági viszonyok között mindenkit át kell hatnia annak, hogy a magyar őstermelést (erdő-, mező-, szőlő- és kertgazdaságot) érő bármely súlyos csapás káros következményekkel jár nemcsak az őstermelőre nézve, hanem újabb megpróbáltatást jelent az általános gazdasági helyzetre is. A cserebogár-kérdést tehát nem lehet jelentőségében lebecsülni, és ez a folytonosan fellépő veszedelem csak akkor tompítható, ha éppen a rajzás idején teljesítik a védekezés érdekében úgy a magánosok, mint a hatóságok kötelességüket. Elvárom tehát Alispán (Polgármester) úrtól, hogy a cserebogárrajzással járó közvetlen veszedelemnek, és a rajzás után elhelyezett pajorok három éven keresztüli és milliós károkat jelentő