Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 413. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 167.616. számú rendelete, a vasúton szállított bor-, bormust-, gyümölcsbor- és sörszállítmányok mennyiségének űrmérték szerint való kitüntetése iránt 13.703/1892. sz. a. kiadott „Szabályrendelet" kiegészítéséről. - 414. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú körrendelete, az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932 : VIII. törvénycikk végrehajtási rendéletéről.

414. 163.400/1932 K. M. sz. 1221 Az iparos az iparűzés tényleges megkezdésének napján válik a törvény rendelkezéséből az ipartestület tagjává. Ipara gyakorlásának megkezdését az ipartestületnek legkésőbben a megkezdés napján bejelenteni köteles. A képesítéshez nem kötött ipart űzők (kereskedők) nem vehetők fel az ipartestület kötelékébe, a gyárosok azonban önkéntes tagokul beléphetnek, ha az ipartestület alapszabályai azt megengedik, és ha teljesítik azokat a feltételeket, amelyekhez az alapszabályok a gyárosok felvételét kötik. Az alapszabályok a gyárosok felvételét egyebek között a reájuk megállapított külön felvételi díj és külön tagsági díjak fizetésétől tehetik függővé. A felvételi és tagsági díjak. 10. §. Az ipartestület kötelékébe való felvételért a törvény 10. §-ának első bekezdése szerint a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni. A felvételi díjat legkésőbb az iparűzés megkezdésének napján kell az ipartestületnek befizetni. A felvételi díjnak nagyságát az ipartestületek eddig szabadon, nem egy esetben indokolatlanul magas összegben állapították meg. Miután meg nem engedhető, hogy a kezdő iparos amúgy is nehéz megindulását az ipartesület magas felvételi díj szedésével megnehezítse, a törvény a felvételi díj nagyságát olyképpen állapítja meg, hogy annak összege a legmagasabb tagsági díj félévre járó összegével egyenlő, önként értetődik, hogy a felvételi díj szedésénél azt a legmagasabb tagsági díjtételt kell számításba venni, amely a felvétel idejében ipartestületi tagokra tényleg ki volt róva, és hogy csupán magas felvételi díj szedhetése érdekében az alsóbb tagsági díjtételekkel arányban nem álló legmagasabb tagsági díjtételt megállapítani nem szabad, mert ez a törvény célzatának megkerülését jelentené. A felvételi díj megállapításánál a gyárosok által fizetett tagsági díjak nem jöhetnek tekintetbe. Amennyiben az iparos halála után az általa gyakorolt ipart életbenmaradt házastársa gyakorolja, vagy az elhalt iparos után maradt törvényes, törvényesített vagy örökbefogadott kiskorú gyermekek vagy unokák javára gyakorolják, ezektől az ipartestület kötelékébe való felvételért felvételi díjat szedni nem szabad. A szakasz második bekezdése abból a célból, hogy a helyes és igazságos emelkedés érvényesítését biztosítsa, előírja, hogy a tagsági díjak mérvét minden ipartestület legalább négy, fokozatosan emelkedő díjtételben köteles megállapítani. Tehát négynél több díjtételt is meg lehet állapítani. Ezeket a díjtételeket minden ipartestület szabadon állapíthatja meg, attól a követelménytől eltekintve, hogy a díjtételeket olyképpen kell megszabni, hogy a tagsági díjakból eredő bevételek a rendelkezésre álló egyéb be-