Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 19. A m. kir. minisztérium 1932. évi 1.400. M. E. számú rendelete, a mezőgazdasági haszonbérletekről.

19. 1.400/1932. M. E. isz. 31 különösen a mezőgazdasági terményejí; (szántóterületeknél különösen a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, cukorrépa, dohány), az állatok árában, és a mezőgazdaság jövedelmezőségére kiható egyéb tényezőkben, mint azokat, amelyek a szóbanlevő gazdaság különleges viszonyaiban állottak be (ideértve a főtermények termelési területeinek arányában beállott változást is), de e mellett ügyelnie kell arra is, hogy a haszonbérbeadó javára ne írja a gazdaság jövedelmezőségében esetleg mutatkozó azt az emelkedést, amely a haszonbérlő kötelezettségén felül teljesített beruházás eredménye, viszont a haszonbérbeadó terhére ne tudja be a gazdaság jövedelmezőségében esetleg beállott olyan csökkenést, amely a haszonbérlő szerződésellenes magatartásának, okszerűtlen, hanyag vagy túlságosan külterjes gazdálkodásának, avagy a birtok természetének meg nem felelő különleges gazdálkodásának következménye; figyelembe kell vennie továbbá a bíróságnak a környéken szokásos haszonbéreket is, de ügyelnie kell arra, hogy e tekintetben irányadóul ne vegyen a rendellenes kereslet vagy kínálat következtében esetleg előállott túlmagas vagy túlalacsony haszonbéreket. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül még egyéb természetbeni mellékszolgáltatásokat (hízott sertés, baromfi, liszt, takarmány, stb.) is kötöttek ki, a haszonbér megállapításában az ily mellékszolgáltatásokat a haszonbér alkotó részének kell tekinteni, és oly értékkel kell számításba venni, amily értékkel azok a haszonbérbeadó szempontjából bírnak. Az összes körülmények gondos mérlegelésével a haszonbért úgy kell megállapítani, hogy a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a felek részéről a szerződéskötéskor szem előtt tartott gazdasági egyensúlya helyreálljon. Fellebvitel 14. §. Az elsőfokon eljáró bíróság határozata ellen, amennyiben a fellebbviteli jogszabály ki nem zárja, a polgári perrendtartásról szóló szabályoknak megfelelő határidőben beadható egyfokú fellebbvitelnek (ítélet ellen fellebbezésnek, egyéb határozat ellen felfolyamodásnak) van helye, még pedig a kir. járásbíróság határozata ellen a kir. törvényszékhez, a kir. törvényszéknek elsőfokban hozott határozata ellen pedig egyedül a budapesti kir. ítélőtáblához. A fellebbviteli bíróság határozata ellen további fellebbvitelnek helye nincsen. II. A törvényszék a fellebbviteli hármas tanácsban, ha azon-