Rendeletek tára, 1932

Rendeletek - 317. A m. kir. pénzügyminiszter 1932. évi 1.100 P. M. számú rendelete, a m. kir. központi illetményhivatalnak a tényleges szolgálatban álló állami alkalmazottak illetményeivel, valamint az állami ellátásban részesülő nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjaival kapcsolatos eljárásáról.

317. 1.100/1932. P. M. sz. 945 szabályszerű elbánás alá vonásának elrendelése, valamint az ellátási jogszabályok szerint a miniszter (hatóság, hivatal, szerv) részére fenntartott jogkörben engedélyezhető ellátásoknak engedélyezése, — ideértve azokat az ügyeket is, amelyekben a miniszter (hatóság, hivatal, szerv) a pénzügyminiszterrel egyetértőleg jár el, — továbbra is az illetékes miniszter (hatóság, hivatal, szerv) hatáskörébe tartozik. (2) Ha a miniszter (hatóság, hivatal, szerv) az alkalmazottat szabályszerű elbánás alá vonni, illetőleg részére ellátást engedélyezni szándékozik, erről az Illetményhivatalt értesíti, és a még tényleges szolgálatban álló alkalmazottnál az értesítésben megjelöli azt az időpontot, amelytől kezdve az alkalmazottat a tényleges szolgálat alól fel akarja menteni. (3) Az Illetményhivatal az értesítés vétele után azonnal két példányban elkészíti a szabályszerű szolgálati és nyugellátási kimutatást, és azokat az illetékes miniszternek (hatóságnak, hivatalnak, szervnek) megküldi. (4) Ha a miniszter (hatóság, hivatal, szerv) az alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonását elrendelte, úgy erről — az arra vonatkozó rendelet másolatának, valamint a szolgálati és nyugellátási kimutatás egyik példányának csatolása mellett — az Illetményhivatalt értesíti. Az alkalmazott hivatali főnöke intézkedik az alkalmazottnak a tényleges szolgálat alól való felmentése iránt, és a felmentésről szóló értesítés kézbesítésének napját, valamint a nyugdíjasnak pontos lakáscímét az Illetményhivatallal levelezőlapon közli. Az illetményhivatal a hivatali főnök értesítésének beérkezése után az ellátási díjak utalványozása és további kezelése iránt intézkedik. (5) Az Illetményhivatal az előző bekezdésben említett utalványozásról a nyugdíjast értesíti. (6) Az Illetményhi va tálnál nyilvántartott alkalmazott vagy nyugdíjas elhalálozása esetén az özvegy és az árvák ellátásának megállapítására irányuló kérvényt az Illetményihivatalnál kell beadni. (7) Az özvegynek és az árváknak az ellátásra való igényjogosultságát az Illetményhivatal bírálja el. Ha az Illetményhivatal az ellátásra való igény jogosultságot megállapította, az ellátási díjak (özvegyi nyugdíjak, végkielégítések, nevelési járulékok) utalványozása és további kezelése iránt intézkedik, és az ellátás megállapításáról és utalványozásáról ;az özvegyet, illetőleg az árvát (gyámot, gondnokot) értesíti. (8) Ha az özvegynek vagy az árváknak olyan ellátásban való részesítéséről van szó, amely ellátást az érvényben álló szabályok szerint csak az államfő, vagy a miniszter engedélyezheti, az Illetményhivatal az erre irányuló kérvényeket — a két 60*