Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 113. A m. kir. belügyminiszter 1931. évi 205.100. számú körrendelete, fiatalkorú nők magánjogi védelméről.

480 113. 205.100/1931. B. M. sz. Az állandó bírói gyakorlatban kifejlődött szokásjog szerint annak a nőnek, aki ellen szemérem elleni bűncselekményt követtek el, igénye van mind vagyoni, mint erkölcsi kárának megtérítésére CM. D.

1

) IV. 140., VI. 191., IX. 137., M. T. IX: 90.). A bírói gyakorlat megállapítja a kártérítési igényt akkor is, ha a cselekmény a büntetőtörvények értelmében nem büntethető, illetőleg miatta bűnvádi eljárás nem indítható ugyan (Bp. 6. §. 1. pontja), de a cselekmény magánjogi értelmében tiltott, és ennélfogva kártérítési igényre alapul szolgáló cselekménynek kell tekinteni. A kérdéses cselekmények körébe tartozik pl. a nemi betegséggel megfertőzés, ha nem is bűncselekmény (M. D. IX. 71., J. H. 1917. évf. 1941. sz. eset.). A bírói gyakorlat a kártérítési igényt megállapítja akkor is, ha a terheltet a bűncselekmény miatt nem ítélték el (Dtár régi évfolyam XVI. 70., XXIV. 94., XXIV. 96., III. folyam XII. 38.). A kártérítési kötelezettségnek polgári perben megállapítására nincs befolyással az, hogy a büntető bíróság a bűnvádi eljárás során kiderített tényállást máképen mérlegelte (Dtár III. folyam XIV. 28.). Ami a nemi élet területén előforduló bűncselekmények miatt követelhető erkölcsi kártérítés mértékét illeti, ennek megállapításánál a bírói gyakorlatban nemcsak a női becsület és erkölcsi épség megsértése, hanem a férjhezmenetel esélyeinek kedvezőtlen alakulása is figyelemben részesül; ha pedig a nő részéről utóbb kötött házasság összhangját a tiltott cselekmény közvetve megzavarta, a bírói gyakorlat ezt a körülményt is figyelembe veszi (M. T. 1928. évf. 90. sz.). A kifejezetten nem vagyoni kár megtérítése egyébként a bíróság belátására van bízva, mert, amint egy idevonatkozó bírói ítélet megállapítja, „az elégtétel a szenvedett erkölcsi sérelem jóvátételére irányulván, a sérelem jellegét, nagyságát, jelentőségét, kihatását, az erkölcsi kár megállapítására jogos alapul elfogadhatását, vagyis az elégtételnyujtás előfeltételeit egyedül az adott eset körülményei, és a felek egymáshoz való viszonyának gondos mérlegelésével, és az elkövetés módja és afc eset körülményei szerint alkalmazandó méltányosság figyelembevételével lehet és kell elbírálni" (J. H. 1928. évf. 1575. sz. esQt). Az úgynevezett „magánjogi értelemben vett csábítás" a bírói gyakorlat szerint akkor forog fenn, ha a nőt tisztességtelen befolyásolással vették rá a nemi közösülésre. Ezt a gyakorlatot a bíróságok a legutóbbi években fejlesztettték ki, és az idevonatkozólag irányadó elvi szempontokat ma már teljesen tisztázottaknak lehet tekinteni. ! i Tisztességtelen befolyással történtnek tekinti a bírói gyakorlat x

) Rövidítések: M. D. = Magánjogi Döntvénytár; M. T. = Magánjog Tára; Dtár = Döntvénytár; G. D. = Grill-féle Döntvénytár; J. H. = Jogi Hírlap. ,..,'.;-