Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 48. A m. kir. igazságügyminiszter 1931. évi 1.700. I. M. számú rendelete, a kir. közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjügyéről.

48. 1.700/1931. I. M. sz. 187 8. temetkezési segély engedélyezése; 9. a .nyugdíjintézet tagjainak és ellátottjainak, valamint a nyugdíjügy szempomtjából jelentős személyi adataiknak pontos nyilvántartása. 10. §. Az intézőbizottság elnöke és tagjai fizetést nem kapnak; mérsékelt készkiadásaik megtérítését azonban kivánhatják. 11. §. A közgyűlés az intézőbizottság működésének ellenőrzésére minden naptári évre három tagból, még pedig két közjegyzőből és egy jelöltből álló állandó ellenőrző bizottságot választ. A bizottság tagjait a közgyűlés lehetőleg a budapesti közjegyzők, illetőleg közjegyző jelöltek sorából választja. Elnökét a bizottság tagjai közül maga választja. A bizottságnak kötelessége az ügykezelést, a könyvelést és a számadást legalább minden negyedévben megvizsgálni, és ha nagyobb szabálytalanságot találna: a budapesti kamara elnökét értesíteni. A budapesti kamara elnöke az állandó ellenőrző bizottság kívánságára azonnal rendkívüli közgyűlést köteles összehívni. Az állandó ellenőrző bizottság az évi rendes közgyűlésnek jelentést köteles tenni a lefolyt év ügyvezetéséről. Az állandó ellenőrzőbizottság tagjai fizetésben nem részesülnek, mérsékelt készkiadásaik megtérítését azonban kívánhatják. 12. §. A közjegyzői kamarák hatáskörébe tartozik: 1. a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjak, valamint az egyéb intézeti szolgáltatások összegének megállapítása, ide íiem értve a temetkezési segély engedélyezését (9. §. 8. pont); 2. a már megállapított nyugdíj megszűntetése; 3. a nyugdíjjárulék egyéni kivetése és behajtása; 4. a közgyűlésre való meghívásnak a területükön működő nyugdíjintézeti tagokkal való közlése (5. §.). //. A nyugdíjjogosultság általában. 13. §. A (nyugdíjjogosultság feltétele az, hogy a nyugdíjjogosult — Özvegyi nyugdíj, illetőleg árvaellátási díj tekintetében pedig a nyugdíjjogosult férje, illetőleg atyja — az 1926. évi június hó 30. napját követő időben Magyarország jelenlegi területén, a nyugdíjigény megnyílását közvetlenül megelőzően,, — mint névkönyvbe bejegyzett közjegyző, illetőleg bejegyzett közjegyzőjelólt gyakorlatot folytatott legyen. Az ez időpont után működött közjegyzőnek és jelöltnek tehát — ha a nyugdíjjogosultságra a jelen szabályzatban megállapított feltételeknek egyébként megfelel — abban az esetben is van nyugdíjjogosultsága, ha működését a jelen rendelet életbelépte előtt szüntette meg, valamint családtagjainak is van nyugdíjjogosultsága abban az esetben is, ha a jelen szabályzat életbeléptetése előtt halt el.