Rendeletek tára, 1931

Rendeletek - 223. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1931. évi 33.000. számú körrendelete, a legeltetési társulatok kötelékébe vont közös legelőkön levő fák kihasználására vonatkozólag az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 : X. tc. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 7.000/1914. F. M. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről.

23-3, 33.000/1931. F. M. sz, 1245 A fakitermelés engedélyezésénél és az új fásítások elrendelésénél szem előtt kell tartani azt, hogy a legelőkön kisebb fa-* csoportoknak, erdőfoltoknak létesítése (ligetes legelő) előnyösebb, mint a ritkás faültetés. Ha a társulat nem árverésen értékesíti a fát, hanem azt atagok között illetőségeik arányában szétosztani kívánja, és a közös legelő javításra szorul, vagy állattenyésztési szempontból indokolt, a bizottsági határozatban ki kell kötni, hogy a társulat tagjai a kiosztott fa után ürköbméterenkint bizonyos egységárat fizessenek. Az egységárat akként kell megállapítani, hogy a befolyó vételárból az igazolt termelési, és egyéb ezzel kapcsolatos költségek levonása után a szükséges költségek fedezésére megfelelő nagyságú összeg külön alapként gyümölcsözően legyen kezelhető. 9. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, alá nem esik: a) az 1894: XII. te. 93. §-ának c) pontja értelmében kihágást követ el, és az 1928 : X. te. 5. §-a szerint 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a társulat közös legelőjén fát vagy csemetét jogosulatlanul (engedély nélkül) rongál, levág, kitördel, legallyaz vagy kiás, amennyiben az által okozott kár hatvan pengőnél nem nagyobb; b) kihágást követ el, és az 1928 : X. te. 5. §-a szerint kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a fakitermelés engedélyezésekor megszabott feltételeket nem tartja meg. A büntetéssel egyidejűleg az 1894 : XII. te. 108. §-ához, és a rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában kiadott 65.000. 1909. B. M. számú rendelet (Rt. 1909. 1726. o.) 43. §-ához képest a rendőri büntetőbíróság a kártérítés felől is határoz. Ha a fakitermelés vagy rongálás vízmosásnak megkötésére, vagy talajvédelmi célra szolgáló területen történik, avagy ha a kitermelt, illetőleg megrongált fa határ állandósítás, tilalmi jel, árnyékfa, vagy forrásfoglalás célját szolgálta, ezt a körülményt a kár mértékének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni. Az a) és b) pont alá eső kihágások miatt az 1929 : XXX. te. 59. §-ához képest elsőfokon kis- és nagyközségekben a főszolgabíró vagy szolgabíró, megyei vagy törvényhatósági jogú városokban a képviselőtestület által, illetőleg a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megbízott tisztviselő, másodfokon kisés nagyközségekben az alispán, megyei és törvényhatósági jogú városokban a törvényhatóság első tisztviselője jár el. Harmadfokon a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács dönt, de az ügyiratókat a másodfokú hatóság a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez köteles felterjeszteni. Szakkép visel ők ént mind az e), mind a b) pont alá eső kihágás esetében a m. kir. gazdasági felügyelő van hivatva eljárni.