Rendeletek tára, 1930

Rendeletek - 118. A m. kir. minisztérium 1930. évi 3.300. M. E. számú rendelete, az egyes gabonanemüek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930 : XXII. törvénycikk életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

118. 3.30Û/1930. M. E. sz. 391 a fent felsorolt élelmiszerek és iparcikkek után a következő menynyiségben állapítom meg: 1. 100 kg. búzaliszt (139. vámtarifa szám) után a 00-ás jelzésű liszttől 3-as jelzésű lisztig bezárólag .... 4 P 70 f 2. 100 kg. búzaliszt (139. vámtarifa szám) után a 4-es jelzésű liszttől a 6-os jelzésű lisztig bezárólag .... 3 P 25 f 3. 100 kg. rozsliszt (140. vámtarifa szám) után a minőségre való tekintet nélkül ....... ' .. 4 P 60 f 4. 100 kg. búzalisztből vagy rozslisztből készült kenyér (147. vámtarifa szám) után 3 P 20 f 5. 100 kg. makaróni és vágott tészta (148. vámtarifa ' szám) után 3 P 70 f 6. 100 kg. tarhonya (148. vámtarifa szám) után . . .. 4 P 30 f 7. 100 kg. keksz és hasonló tésztanemü (149. vámtarifa szám) után (keksz töltve, zwieback, wafferli, kosárka, piskóta, patience, teasütemény, mézeskalács stb.) 3 P 90 f 8. 100 kg. búzakeményítő (378. vámtarifa szám) után 5 P 20 f 9. 100 kg. siker, csiriz (137. és 381. vámtarifa sz.) után 17 P 20 f (3) A 6-os jelzésű lisztnél rosszabb minőségű takarmánylisztek, és a korpa behozatala alkalmával gabona jegyet vásárolni nem kell. A liszt jelzése és minősége szempontjából a budapesti tőzsdei szabályok az irányadók. 9. §. (1) A T. 2. §-ának alkalmazásában mezőgazdának csak olyan személyt lehet tekinteni, aki mezőgazdasági termeléssel közvetlenül foglalkozik. Azt a földbirtokost, vagy földhaszonélvezőt tehát, aki a saját, vagy haszonélvezett földbirtokot haszonbérbe adta. ebben a vonatkozásban mezőgazdának tekinteni nem lehet. (2) A T. 2. §-ának alkalmazásában mezőgazdasági termelésnek kell tekinteni a mezőgazdaságot általában, tehát tekintet nélkül arra, hogy gabona, kapásnövény, vagy más termény termelésére van-e berendezve. A szőlőgazdaságot, kertészetet, gyümölcstermelést és zöldségtermelést a mezőgazdasággal egyenlő elbánásban kell részesíteni, minden olyan esetben, amikor a termelés elsősorban a termények rendszeres értékesítésének céljából, keresetszerűleg történik. (3) Mezőgazdák egymásközt csak mezőgazdasági vagy háztartási célokra ruházhatnak át gabonát gabonajegy nélkül. Mezőgazdasági cél alatt értendő egyebek között, ha a szerző mezőgazda a gabonát vetőmag gyanánt, gazdasági munkásainak bérfizetésre, vagy állathizlalásra kívánja felhasználni. Ha olyan mezőgazda, aki maga gabonát nem termel, arra,a célra vesz gabonát, hogy azzal haszonbért fizessen, a gabonajegyet köteles megszerezni, mert őt, mint nem gabonatermelő mezőgazdát, a gabonajegy szelvénye a T. 3. §. (2) bekezdésének 1. pontja értelmében