Rendeletek tára, 1929
Rendeletek - 79. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 2.000/II. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. törvénycikk, valamint e törvény egyes rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító 1929 : X. törvénycikk végrehajtásáról.
376 79. 2.000/1929. F. M. ta. tén — a Bt. 43. §-ának 1. pontja alapján alkalmazandó büntetésen felül — a pezsgő elkobzandó, értékesítendő, és a befolyó pénzösszeg a Bt. 49. §-ában megjelölt célra fordítandó. Ezek a rendelkezések a külföldi származású pezsgőre is irányadók. 69. §. Habzóbor. A habzóbor természetes borból készült, a pezsgőhöz hasonló, azt utánzó oly bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Habzóbornak tekintendő az az ital is, amely bár palackerjedés útján előállott természetes szénsavat is tartalmaz, de szénsavval részben mesterséges úton is telítve lett. Habzóbor gyártására csak természetes és egészséges borokat szabad felhasználni. Javított, beteg, romlott, valamint hamisított boroknak e célra való felhasználása tilos. Habzóbort csakis „habzóbor" elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A „habzóbor" elnevezést mindenkor a palack fő címkéjének mértani közepén, a címke egyéb szövegénél nagyobb és vastagabb betűkkel kell alkalmazni. A „habzóbor" megjelölést ennek a szónak bármely idegennyelvű fordításával helyettesíteni tilos. Tilos továbbá a habzóbort oly elnevezés alatt (pl. Crémant Rosé, Casino, Reserve stb.) forgalomba hozni, amely elnevezés alatt köztudomásúlag pezsgőt ismernek, és amely elnevezés így a közönség megtévesztésére alkalmasnak látszik. Az ország területén csak oly habzóbort szabad forgalomba hozni, amelynek címkéjén és dugóján az illető gyáros neve, és a gyártás helye fel van tüntetve. E rendelkezések megszegése esetén a Bt. 43. §-ának 1. pontja alapján alkalmazandó büntetésen felül a habzóbor elkobzandó, értékesítendő, és a befolyó pénzösszeg a Bt. 49. §-ában megjelölt célra fordítandó. Ezek a rendelkezések a külföldi származású habzóborra is irányadók. 70. §. A borpárlat (borszesz), mint szeszes folyadék. A Bt. 34. §-a, illetve a Bt. n. 18. §-a különbséget tesz borpárlat (borszesz), mint szeszes folyadék (nyers anyag), és borpárlat, mint szeszes ital között. A borpárlat (borszesz), mint nyersanyag alatt a bornak lepárlása útján előálló szeszes folyadékot kell érteni. A borpárlat, mint nyersanyag, alkoholt különféle térfogat %-ban tartalmazhat. A Bt. n. 18. §-a előírja, hogy a borkezeléshez (Bt. 2. §. 3. pont), a bor szesztartalmának emeléséhez (Bt. 6. §.), a tokajhegyaljai aszú- ós szomorodni borok kezeléséhez (Bt. n. 12, §.), a típus