Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 75. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1929. évi 35.900. számú rendelete a marhalevelek kiállitásáról, kezeléséről és a külföldi marhalevelek belföldi használatáról.

75. 35.900/1929. F. M. sz. 289 adás-vétele alkalmával a marhaleveleknek a vevők nevére való átírása (hátiratolás), vagy új marhalevél váltása mellőzhető. Ez az eljárás azonban csak az itt jelzett körülmények között, tehát kizárólag csakis a hatósági felügyelet alatt álló piacokon (csarnokolpban), és csak a magánfogyasztásra szánt malacokra, bárányokra és gödölyékre nézve engedhető meg, míg minden más esetben, amikor nincs kizárva annak lehetősége, hogy az adás-vétel tárgyát képező szopós állatok újra forgalomba jussanak, a tulajdonjog átruházásának igazolása a jelen szakasz (1)—(3) bekezdéseiben foglalt szabályokhoz képest el nem engedhető. Önként értetődik, hogy olyan hetipiacokon (vásárcsarnokokban), ahol az itt említett szopós állatok adás-vétele a fentjelzett módon megkönnyíttetik, az ugyanazon marhaleveleknek több ízben való felhasználásával űzhető visszaélések meggátolása végett a hatóságnak alkalmas módon gondoskodnia kell arról, hogy a tényeg eladott állatok a vonatkozó marhalevelekről lejegyeztessenek, illetőleg, hogy az olyan marhalevelek, amelyek a rajtuk foglalt összes állatok eladása folytán érvénytelenekké váltak, az eladóktól bevonattassanak. A marhalevél kiállítása és a tulajdonjog átruházása. 17. §. (1) Ha a marhalevél kiállítása és kiszolgáltatása ellen akadály nem forog fenn, úgy annak rovatait a marhalevélkezelő tintával pontosan, olvashatóan, magyar nyelven kitölti. (2) Ló, szamár, Öszvér, szarvasmarha és bivaly minden darabjára — a korra való tekintet nélkül — külön marhalevelet kell kiállítani, és azonkívül lóra, szarvasmarhára és bivalyra, valamint sertésre csak oly marhalevelet szabad felhasználni, amely a 2. §-ban jelzett megkülönböztetés szerint az állat korának megfelel. (3) A juhokból, kecskékből és sertésekből több darabot is lehet egy marhalevélre jegyezni, de különböző fajú, valamint különböző egyének nem közös tulajdonában álló állatokat egy marhalevélre jegyezni tilos. Úgyszintén tilos íélévesnél fiatalabb sertést félévesnél idősebb, vagy hízott sertéssel egy marhalevélre jegyezni. Ha az egy marhalevélre jegyzett állatok darabszáma szerint fizetendő illeték többet tenne ki, mint az űrlapra nyomott bélyeg értéke, a többletet az űrlap hátulsó oldalára felragasztandó bélyegekkel kell leróni, és a bélyegeket a kiállítás keltével kell keresztülírni, vagy a marhalevélkezelő bélyegzőjével felülbélyegezni. (4) Egy tulajdonosnak több különböző marhalevélre jegyzett ugyanazon fajú, belföldi származású állatai (juhok, kecskék, sertések) a tulajdonos kívánságára egy (közös) marhalevélre jegyezhetők, ily esetekben azonban, figyelemmel a 18. §. (5) és (7) bekezdéseiben foglaltakra, a közös marhalevél hatodik rovatába (tulajdonjog igazolása) az alapmarhalevelek, illetőleg ezek hátulsó oldalára vezetett tulajdonátruházási nyilatkozatok kiállításának Magy. Rond. Tára, 1929. I—VH. f. 19