Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 353. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 77.495. számu rendelete, a gyujtószeradóról szóló 1921 : XI. tc. egyes rendelkezéseit módosító, illetőleg kiegészítő 1928 : XXXVIII. tc. végrehajtásáról.

353. 77.495/1929. P. C. M. sz. 2263 Egyidejűleg elrendelem, hogy az egyfilléres érméből az 5.252/ 1926. P. M. számú rendelet 1. §*ában megállapított 200.000 pengő névértéket kitevő 20,000.000 darabon, valamint a 148.149/1927. számú rendelet 1. §-ában megállapított 30.000 pengő névértéket kitevő 3,000.000 darabon, végül a 114.972/1928. számú rendelet 1. §-ában megállapított 70.000 pengő névértéket kitevő 7,000.000 darabon felül még további 2,000.000 darab 20.000 pengő névértékben verettessék. Ehhez képest a verhető egyfilléres érmék összniennyisége 32,000.000 darabra (320.000 pengő névértékben) emelkedik. A fenti rendelkezések folytán az 1925 : XXXV. te. 12. §-a szerint a nem nemesfémekből verhető érmékre vonatkozólag meghatározott 30,000.000 pengő névérték teljes egészében felhasználtatott. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapesten, 1929. évi november hó 10-én. Dr. Wekerle Sándor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. 353. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 77.495. számú rendelete, a gyujtószeradóról szóló 1921 : XI. te. egyes rendelkezéseit módosító, illetőleg kiegészítő 1928 : XXXVIII. te. végrehajtáséról. 1. §. (1) A belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú gyufa értékesítését a jelen rendeletemben megállapított, valamint az esetleg később még megállapítandó feltételek melleit, az 1928 : XXXVIII. te. 4. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a m. kir. kormánynak a Svenska Tändsticks Actiebolaget stockholmi céggel kötött szerződés és annak függelékei alapján, visszavonásig a magyarországi gyufagyári érdekeltségből alakult Magyar Altalános Gyufaipari R. T.-ra (a továbbiakban MAGIRT) bízom. (2) A nevezett R. T. utasítása nélkül 1929. évi november hó 15. napjától kezdve a gyufagyári vállalatok és a gyufaszabadraktárak az általuk előállított vagy raktározott gyufával nem rendelkezhetnek, hanem kötelesek azt saját veszélyükre megőrizni és gondozni. Ehhez képest a nevezett R. T. utasítása nélkül a gyufagyári vállalatokból és szabadraktárakból az említett határnaptól kezdve