Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 338. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 1.600. P. M. számu rendelete, a vagyonváltságföldekből földbirtokpolitikai célokra juttatott ingatlanok ellenértékének kiszámítására, és a megállapított ellenérték kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezéseknek végrehajtásáról.

338. 1.600/1929. P. M. sz. 2131 zéseí alá tartozó közös legelő céljára történt juttatások esetében a pénzügyminiszter a juttatott ingatlan ellenértékét — az érdekelt legelőbirtokosság kérelmére, vagy fellebbezésére — az 1. és 2. §-ban foglalt szabályoktól eltérően, alacsonyabban is megállapíthatja. A pénzügyminiszternek ez a joga az elmúlt időkre járó haszonbérek megállapítására is kiterjed. Nem alkalmazható ez a rendelkezés azokban az esetekben, amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság a közlegelő céljára juttatott terület ellenértékét jogérvényes ítélettel megállapította (100/1926. P. M. számú rendelet 5. §. 2. pontja). (3) A Vitézi Rend javára vitézi telkek alakítása céljából juttatott földek ellenértékének megállapítását, és az ellenérték fizetésének módozatait külön rendelet fogja szabályozni. 5. §. (1) Ha a vagyonváltságbá átvett földek között olyan földrészletek is voltak, amelyek az 1921. évi szeptember hó 7-i kataszteri állapot szerint nem estek földadó alá, a földhözjutott az ilyen földrészletért is köteles földárat fizetni. (12) A föld árának alapja az ilyen földnél is rendszerint a kataszteri tiszta jövedelem. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) tehát köteles gondoskodni arról, hogy — amennyiben eddig meg nem történt volna — a földadó alá eddig neim sorolt földrészlet a földadókataszter valamelyik művelési ágának megfelelő osztályába besoroztassék. Az osztálybasorozásnál azok szerint a szabályok szerint kell eljárni, amelyeket a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 1927. évi 100. P. M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1927. évf. 663. o.) 13. §-a előír, figyelemmel lévén arra is, hogy az eddig földadó alá nem eső földrészlet kataszteri tiszta jövedelme arányban álljon a vele szomszédos mezőgazdasági mívelés alatt álló területekével. Ily értelemben kell meghatározni annak a földrészletnek kataszteri tiszta jövedelmét is, amely a kiosztás előtt nem esett földadó alá, és a kiosztás után sem lesz földadója, de azért gazdasági rendeltetéssel bír, például: úttest marad útnak, udvar, vagy annak egy része lesz út, vízlevezető árok ugyanannak megmarad. Természetes, hogy az olyan juttatott földrészletek, amelyek sem a juttatás előtt nem voltak, sem azután nem lesznek gazdaságilag mávelhetők, és csak azért oszttattak szét, mert gazdátlanul nem maradhattak, a felosztás után sem sorolhatók a földadókataszteri munkálatokban nyilvántartott mívelési ágak egyik osztályába sem, és így külön értékelésnek nem tárgyai. Különösen áll ez akkor, ha már az Országos Földbirtoikrendező Bíróság határozata is a kataszteri tiszta jövedelem nélküli területeket, mint terméketleneket, kinek-kinek illetményen felül osztotta ki. .