Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 330. A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 1.500. P. M. számú rendelete, a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. törvénycikk életbeléptetésével kapcsolatos illetékügyi rendelkezésekről.

2112 330. 1.500/1929. P. M. sz. keket, amelyeket az illetékekre vonatkozólag hatályban álló tör­vények nem az értékalap után a fokozatos .illetéktáblázatok sze­rint, illetve az értékalap bizonyos százalékában szabnak meg, a mindenkori viszonyokhoz képest időről-időre rendelettel állapít­hassa meg." Végül az 1927 : V. te. 37. §-a felhatalmazza a pénzügyminisz­tert, hogy az e törvény II. fejezetében (21—40. §.) nyert ama fel­hatalmazásokkal, amelyek szerint az okirati ille­tékekre, a törvénykezési illetékekre vonatkozó jog­szabályokat hivatalos Összeállításban rendeleti úton kiadhatja, ., külön rendeletekben is élhessen. E felhatalmazások alapján — az 1927 : XXXV. te. 115. §-án alapuló rendelkezések tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértve — a következőket rendelem: Okirati illetékek. 1. §. (1) Jelzálogjog megalapításába beleegyezést tartalmazó okirat a Jt. 7. vagy 69. §-a szerint meghatározott érték után 0.5% illeték alá esik. (2) Az illetékkötelezettség az okiirat kiállításával áll be akkor is, ha a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése csak később, vagy egy­általában nem történik meg. (3) A jelzálogos hitelező követelésének biztosítására szolgáló jelzálogtárgy helyébe más jelzálogtárgyat léptető nyilatkozat 2 pengő illeték alá esik. Ha azonban az új jelzálogtárgy a jelzálogos követelésre már nem nyují teljes fedezetet, — a fedezetlenül ma­radó érték után a nyilatkozat 0.5% illeték alá esik. (4) Ha a jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozatot a követelés alapjául szolgáló szerződésről szóló okiratba foglal­ják, és az alapul szolgáló ügylet után járó okirati vagy vagyon­átruházási illeték a beleegyező nyilatkozatnak az e §-ban meg­állapított illetékénél nem kisebb, csak az alapul szolgáló ügylet után kell illetéket leróni. Ha pedig az alapul szolgáló ügylet ille­téke kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. (5) Ha külön okiratba foglalt beleegyező nyilatkozatot oíy követelés jelzálogjogi biztosítása céljából állítanak ki, amely kö­vetelés alapjául okiratba foglalt szerződés szolgál, a beleegyező nyilatkozat 2 pengő illeték alá esik, feltéve hogy a szerződés után lerótt illeték a beleegyező nyilatkozat után az (1) bekezdés értel­mében járó illetéknél nem kisebb. 2 pengő illeték alá esik a már megállapított jelzálogjognak más jelzálogtárgyra kiterjesztését megengedő nyilatkozatot tartalmazó okirat is. (6) Az illeték alapjául csak a biztosítani kívánt tőkeösszeg

Next

/
Thumbnails
Contents