Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 313. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1929. évi 4.500. eln. számu körrendelete, a bányatárspénztárak mintaalapszabályáról.

1832 313. 4.500/1929. N. M. M. ein. sz. mondották, az elnök szavazásra teszi fel a kérdést olyan alakban, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen szavazni. (2) Először a netáni halasztó indítványokat, azután az előadó előterjesztését, végül a többi indítványokat kell szavazásra feltenni. (3) A kérdés feltevéséhez, mint ügyrendi kérdéshez lehet felszólalni. , 144. §. (1) A választmány érvényes határozatot az elnöknek, vagy helyettesének, és a választmányi rendes tagok legalább felének jelenlétében hozhat. (2) A határozóképesség megállapítását bármelyik választmányi tag a szavazás megkezdése előtt kérheti. .A határozóképesség megállapítása a jelenlevő választmányi tagok egyszerű megszámlálásával, vagy névsorolvasással történhetik. A megállapítás módját az elnök rendeli el, és a jegyző foganatosítja. (3) Ha valamely szabályszerűen Összehívott választmányi ülésen a tagok nem jelentek meg határozóképes számban, vagy a tárgysorozatnak valamely pontját a választmány határozóképtelensége miatt letárgyalni nem lehetett, változatlan, illetőleg a le nem tárgyalt ügyekre szorítkozó napirenddel, nyolc napon belül választmányi ülést kell tartani, amely a jelenlevők számára tekintet nélkül érvényes határozatokat hozhat. 145. §. (1) A 117. §. (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a választmányra is megfelelően alkalmazni kell. (2) A 117. §. (1) bekezdésében megjelölt eset kivételével a szavazásnál egyszerű szótöbbség határoz. Szavazategyenlőség esetében a választmány elnöke döntő szavazatot gyakorolhat. A döntő szavazat jogát érdemi határozat esetében csak a legközelebbi választmányi ülésen lehet gyakorolni. Ha az elnök a döntő szavazat jogát nem gyakorolja, a szavazás tárgyául szolgáló előterjesztést vagy indítványt el nem fogadottnak kell tekinteni. (3) A bánya társpénztár orvosainak szerződtetésére (160. §.) vonatkozó szavazásnál az általános (abszolút) szótöbbség határoz. Ha az első szavazásnál egyik jelölt sem kapoitt általános szótöbbséget, a viszonylag legtöbb szavazatot nyert két jelölt között új választásnak, illetőleg szavazásnak van helye. Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt. 146. §. (1) A szavazás — a 117. §. (1) bekezdésében megjelölt eseteket nem tekintve — rendszerint nyilt, és kézfeltartással, vagy felállással történik. Ha a többség nem szembeötlő, valamint kívánatra is, az ellenpróbát el kell rendelni. A szavazatok összeolvasását az elnök, vagy rendelkezésére a jegyző végzi. ...jelenlevő tagnak a kérdés feltevése után, de a szavazás megkezdése előtt bejelentett kívánságára névszerinti szavazást kell elrendelni.