Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 272. A m. kir. igazságügyminiszter 1929. évi 24.000. I. M. számu rendelete, a végrehajtási eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV.törvénycikk életbeléptetésével kapcsolatban szükséges kiegészítéséről és módosításáról.

1640 272. 24.000/1929. L. M. sz. értelmében foganatosított telekkönyvi feljegyzésben meg kell említeni. Az ügygondnok feladata, hogy az elárverezett jelzálogtárgy tulajdonosát illető megtérítési követelést a végrehajtási tömeg, vagy tömegek javára érvényesítse, és a behajtott összeget az őt kirendelő telekkönyvi hatóság rendelkezéséire bocsássa. A behajtott összeg tekintetében, amennyiben erre szükség van, pótsorrendi tárgyalást kell tartani, és ezen az ügygondnok díját és kiadását, amennyiben még kielégítést nem nyert, előnyös tételként kell sorozni. Ha az ügygondnok díj- és költségkövetelése ilyen módon kielégítést nem nyerhet, az ügygondnok díját és költségét egyetemlegesen, és egymás között egyenlő -arányban a kirendelést kérő, és azok a többi érdekeltek viselik, akik az ügygondnok kirendeléséhez hozzájárultak. Ugyanez áll az ügygondnok ellenfele részére megítélt költségről is. Azok az érdekeltek, akik az ügygondnok kirendeléséhez hozzá nem járultak, az ügygondnok útján behajtott összegnek csak a kirendeléshez hozzájárult érdekeltek kielégítése után fennmaradó részéből kaphatnak kielégítést. 20. §. Az egyetemleges jelzálogjog esetére szóló szabályokat megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a jelzálogjog közös ingatlan több tulajdonostársának illetőségét terheli. 22. §. Ha a követelés biztosítására az elárverezett ingatlanon a Jt. 63. §-a alapján biztosítéki jelzálogjog volt bejegyezve, az ily követelés sorozására és kielégítésére a közönséges jelzálogjogra vonatkozó szabályok irányadók. 22. §. A Jt. 66, és 67. §-a értelmében bejegyzett, valamint a keretbiztosítéki jelzálogjog (Jt. 68. §.) ranghelye figyelmen kívül marad, ha a sorrendi tárgyalásra megidézett hitelező, illetőleg a telekkönyvben bejegyzett képviselője a követelést sem a sorrendi tárgyalás napja előtt előterjesztett beadványban, sem a sorrendi tárgyaláson nem számítja fel. Ha a követelést nem a telekkönyvben bejegyzett hitelező számítja fel, a ranghely akkor is figyelmen kívül marad, ha a követelést felszámító személy hitelezői minőségét a bejegyzés alapjául szolgáló értékpapírral, vagy a biztosítéki okirattal sem a beadványban, vagy a sorrendi tárgyaláson, sem az e végből kitűzött nyolc napi határidő alatt nem igazolja. A Jt. 67. §-a alapján bejegyzett jelzálogjog esetében a követelést csak a főkötvényben kijelölt képviselő, vagy a kötvénybirtokosök megválasztott gondnoka számíthatja fel. A sorrendi tárgyalásra szóló idézésben a jelen §. első bekezdésében megállapított jogkövetkezményekre a megidézettet megfelelően figyelmeztetni kell. A Jt. 66. §-a értelmében bejegyzett jelzálogos követelést a be-