Rendeletek tára, 1929

Rendeletek - 271. A m. kir. igazságügyminiszter 1929. évi 23.000. I. M. számu rendelete, a telekkönyvi rendtartásnak és a nem peres eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. törvénycikk életbeléptetésével kapcsolatban szükséges kiegészítéséről és módosításáról.

1600 271. 23.000/1929. I. M. sz. 108. §. A jelzálogjogot a telekkönyvben mindaddig nem lehet törölni, amíg a jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóságnak vissza nem szolgáltatták, vagy bíróilag semmisnek nem nyilvánították. 109. §. Ha a hitelező, vagy tartózkodóhelye ismeretlen, és a bíróság a jelzálogjogot hirdetményi eljárás alapján megszűntnek mondja ki (15., 16. §.), e határozatban egyúttal a kiszolgáltatott jelzálogadóslevelet semmisnek kell nyilvánítani. Ha azonban a hirdetményi eljárásnak a jelzálogos összeg bírói letétbe helyezése szolgált alapjául, a letéti hatóságnál a letett összeg felvétele végett jelentkező hitelező jogosultságát a semmisnek nyilvánított jelzálogadóslevéllel is igazolhatja. 110. §. A jelzálogos hitelező a jelzálogadóslevelet bármikor hatálytalaníthatja. A hatálytalanításhoz szükséges, hogy a hitelező a jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóságnak visszaszolgáltassa, és hogy a telekkönyvi hatóság a jelzálogadóslevél kiállítására vonatkozó telekkönyvi feljegyzést törölje. 111. §. Az a hitelintézet (87. §.), amelynek részére a jelzálogadóslevelet kiállították, a jelzálogjog tekintetében a jelzálogadóslevél mindenkori birtokosának törvénynél fogva képviselője. Ezenfelül ugyanúgy szavatol a jelzálogadóslevél minden későbbi jogszerű birtokosának, mint a jelzálogos követelés engedményezője. Képviselői minőségében a hitelintézet — a jelzálogadóslevél minden későbbi jogszerű birtokosát jogosító és kötelező hatállyal -— a jelzálogjog tekintetében rendelkezéseket tehet, oly rendelkezéseket pedig, amelyeket a jelzálogtulajdonos a hitelezőtől követelhet, köteles is tenni, úgyszintén a jelzálogadóslevél birtokosa helyett a jelzálogjog érvényesítésében is eljárhat; a képviselő, továbbá a jelzálogtulajdonos, vagy a személyes adós kívánságára bármikor köteles a jelzálogadóslevél birtokosáról és hollétéről felvilágosítást adni (99. §. 3. bek.). 112. §. A képviselő jogkörét a jelzálogjog átruházásakor a felek korlátozhatják, a korlátozás azonban nem terjedhet ki olyan rendelkezésekre, amelyeket a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelhet. A korlátozás harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a telekkönyvben be van jegyezve, vagy ha a harmadik személy — jogának szerzésekor — a korlátozásról tudott, vagy ha szerzése ingyenes volt. A tőkét rendszerint csak a jelzálogadóslevél igazolt birtokosának kezéhez lehet kifizetni. Ha azonban a jelzálogadóslevél a képviseletre jogosult hitelintézet birtokában van, az adós a tőkét a képviselő hitelintézet kezéhez is hatályosan kifizetheti, tekintet nélkül a jelzálogadóslevélre vezetett átruházó és terhelő nyilatkozatokra.