Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 119. A m. kir. igazságügyminiszter 1928. évi 11.000. I. M. számú rendelete, az örökösödési eljárásról alkotott 1894 : XVI. törvénycikket módosító 1927 : IV. törvénycikk életbeléptetéséről, valamint a 43.194/1895. I. M. szám alatt kiadott rendelet módosításáról és kiegészítéséről.

119. 11.000/1928. I. M. sz. 463 igazgatóság vagy a m. kir. adóhivatal (Budapesten az adófel­ügyelőség) engedély nélkül nem adható ki (1920 : XXXIV. t.-c. 65. §. 5. bekezdés). Ha az előbbi két bekezdésben megjelölt vagyontárgyak vagy értékek nem tartoznak a hagyatékhoz vagy nem elegendők az illeték biztosítására, a bíróság, amennyiben lehetséges, más alkalmas módokon is köteles az örökösödési illeték biztosítása iránt intézkedni (1920 : XXXIV. t.-c. 65. §. 1. bekezdés). Az illeték biztosítása iránt teendő intézkedéseknél figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1920 : XXXIV. t.-c. 22. §-ának 1. bekezdés 2. pontja szerint az, aki a hagyomány kifizetésére vagy kiszol­gáltatására kötelezve van, a hagyomány után járó illetékért kész­fizető kezességgel tartozik. A biztosítási intézkedések mellőzhetők, ha bizonyítva van, hogy az örökösök a kiszabott illetéket a pénzügyigazgatóság által elfogadott módon már biztosították. Ilyen esetekben sem szabad azonban mellőzni az 1. pontban és a következő §-ban meghatáro­zott biztosítási intézkedéseket (1920 : XXXIV. t.-c. 65. §. 2. és 3. bekezdés.) Az idegen vagyon megőrzésével vagy kezelésével hivatás­szerűen foglalkozó intézeteknél és személyeknél letétben levő hagyatéki vagyon kiszolgáltatására, ha nincs igazolva, hogy az örökösök a kiszabott illetéket befizették vagy a pénzügyigazgató­ság által elfogadott módon biztosították, a hagyatéki bíróság a fenti 2. pontban megjelölt eseten kívül csak az illetékes pénzügy­igazgatóság beleegyezésével vagy az 1920 : XXXIV. t.-c. 65. §-ának utolsó bekezdésében körülírt feltételek mellett adhat enge­délyt, tehát az örökhagyó utolsó betegségének vagy temetésének költségeire, vagy az örökhagyó házastársának, leszármazóinak vagy szüleinek tartására, nem vitás sürgős hagyatéki adósságok vagy a hagyaték kezelésére szükséges kiadások fedezésére, végül az örökhagyó iparüzletének, föld- és erdőgazdaságának rendszeres folytatására szükséges összegeket, ha ezek más vagyonból nem fedezhetők, a bíróság az illeték befizetésének vagy biztosításának igazolása nélkül is kiutalványozhatja, de ilyen esetben is az örö­kösödési és ingatlan vagyonátruházási illeték fedezésére szükséges összeget, vagy ha ez az összeg a kiutaláskor még nem ismeretes, a vagyonnak legalább egyötöd részét vissza kell tartani (1920 : évi XXXIV. t.-c. 65. §..6. és 7. bekezdés). Minden olyan végzést, amely őrizetben vagy letétben levő hagyatéki vagyon kiszolgáltatását engedi meg vagy az illeték biztosítása iránt intézkedik, a hagyatéki bíróság a m. kir. adóhiva­tallal (Budapesten az adófelügyelőséggel) is közöl. A hagyatéki bíróság a felek kérelmére a hagyatékhoz tartozó bírói letétben levő vagy a kir. közjegyző által Őrzött készpénzből a kiszabott illetéket ki is utalhatja a m. kir. adóhivatal (Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents