Rendeletek, tára 1928

Rendeletek - 53. A m. kir. belügyminiszter 1928. évi 1.000. kih. számú körrendelete, a bütnető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról alkotott 1928 : X. t.-c. több rendelkezéseinek a rendőri büntető biráskodással kapcsolatban való ismertetéséről.

286 53. J.000/1928. B. M. kih. sz. (ha a jogszabály pl. forintról szólt) az eredetileg megállapított összeg. A büntetőjogi értékhatároknak a rendőri büntető bíráskodás szempontjából a következő esetekben van jelentőségük. Értékhatár: 1. az az összeg, amelyen belül van csak a rendőri büntető bíróságnak és a községi bíróságnak hatásköre; 2. az az összeg, amelyen belül lehet csak büntető parancsot kibocsátani; 3. az az összeg, amelyet a jogszabály a fellebbezés korlátozása; 4. az az összeg, amelyet a jogszabály a magánjogi igényeknek a kihágási ítélet keretében való érvényesítése szempontjából határoz meg. A T. első fejezetének II. része a pénzbüntetés szabályozásáról szól. A 2. és 3. §. szerint az eddigi jogszabályoknak (törvényeknek, miniszteri és szabályrendeleteknek) azok a rendelkezései, amelyek főbüntetésképen pénzbüntetést határoznak meg, az összeg tekintetében, azok a rendelkezései pedig, amelyek mellékbüntetésképen határoznak meg pénzbüntetést, egészen hatályukat vesztették, és a pénzbüntetés összegének meghatározása tekintetében mindkét esetben a T. 5. és következő §-aiban foglalt rendelkezések, a tekintetben pedig, hogy mellékbüntetésképen mily esetekben kell, és mily esetekben lehet pénzbüntetést megállapítani, a T. 3. §-ának 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. A T. az 1878 : V. t.-c.-ben és az 1879 : XL. t.-c.-ben meghatározott pénzbüntetési rendszert hatályon kívül helyezte, és új pénzbüntetési rendszert létesített. Azt, hogy a T. az életbeléptetése előtti pénzbüntetési rendszerrel szemben mily változtatásokat tett, legalkalmasabb úgy megvilágítanom, ha ezeket a rendelkezéseket egymással szembeállítom, és csak ezután ismertetem a kiegészítő, vagyis a gondolat tekintetében is új rendelkezéseket. A T. életbelépése előtt hatályban volt jogszabályokban: 1. a pénzbüntetések összegei a cselekmény tárgyi súlyához mérten különbözők voltak; 2. az egyes cselekményekre vonatkozóan egyes esetekben kötelezővé tették, más esetekben pedig kizárták a pénzbüntetésnek, mint mellékbüntetésnek kiszabását; 3. a pénzbüntetésnek mértékét kizárólag a cselekmény tárgyi súlyához mérték, és nem tették lehetővé azt, hogy a bíróság az egyéni, vagyoni, jövedelmi és kereseti viszonyokat is megfelelően figyelembe vegye; 4. lehetővé tették azt, hogy pénzbüntetés mellett mellékbüntetésképen szintén pénzbüntetést szabjanak ki; 5. nem engedték meg azt, hogy a bíróságok pénzbüntetéssel