Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

622 175. 30.000/1927. P. Ü. M. tó. mentes létminimumot meg nem haladó illetményeket élvező alkalmazottak, valamint a 3. §. (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése szerint szerződött tanoncok nem vehetők számításba. (2) A jelen szakasz (3) és (4) bekezdésében foglaltak a közszolgálati alkalmazottakra is alkalmazandók abban az esetben, ha valamely városban lakó közszolgálati alkalmazottak közül ötvennél több ugyanannál a hatóságnál (hivatalnál) teljesít szolgálatot. Ebben az esetben a számfejtő hivatal az idegen városban lakó alkalmazottak kereseti adóját, az illetékes pénzügyigazgatóság intézkedésére, a 36. §. (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lakóhelyül szolgáló város javára köteles elszámolni. 48. §. Az általános kereseti adó után, és pedig mindenkor az 5 % kulcs mellett számított adóösszeg után, a vonatkozó törvények és törvényes rendelkezések korlátai között útadó, kereskedelmi és iparkamarai, illetőleg mezőgazdasági kamarai illeték vethető ki. Ut. önként értetődik, hogy a házalók és a külföldi utazók általános kereseti adója (20. §.) után is be kell szedni az útadót és a kereskedelmi és iparkamarai illetéket. 49. §. (1) Az alkalmazottak kereseti adója az illetmény kifizetésekor válik esedékessé, és ugyanakkor vonandó le. A levont adó a levonást kővető hónapnak 15. napjáig szolgáltatandó be. A pénzügyminiszter ezt a határidőt szükség esetében rendelettel megváltoztathatja vagy meghosszabbíthatja. Ut. (1) Tekintettel arra, hogy az alkalmazottak kereseti adója a község (város) bevétele, s így az adót levonó munkaadó mellett elsősorban a község (város) érdeke az, hogy a levont adó megfelelő időben álljon a község (város) rendelkezésére, a törvény által biztosított ezt a jogot általánosságban a községekre (városokra) ruházom át azzal a korlátozással, hogy az adózók kérelmére esetről-esetre, vagy általánosságban engedélyt adhatnak ' arra, hogy az adót ne havonkint, hanem negyedévenkint fizessék be. (2) Felhatalmazom a községeket (városokat) arra is, hogy az illetményjegyzék havonkint való kiállításától eltekinthessenek olyan módon, hogy a munkaadó a levont kereseti adót havonkint vagy negyedévenkint szállítsa ugyan be, de az illetmény jegyzéket csak negyedévenkint, félévenkint vagy esetleg évenkmt készítse el és mutassa be. (3) A község (város) azt is megengedheti, hogy a munkaadók az illetményjegyzékből csak egy példányt készítsenek,