Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
620 175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. Ut. A pénzügyigazgatósághoz intézett fellebbezésében az adózó nemcsak a jogosság, hanem a méltányosság alapján is kérheti a bírság törlését, illetőleg annak mérséklését. 46. §. (1) Azok a hatósági közegek, akik a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben, avagy az azok alapján kiadott rendeletekben az adó kivetése és biztosítása céljából rájuk rótt kötelességeiket mulasztás vagy cselekmény által megsértik, a mennyiben a 45. §. alapján súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esnek, 50 pengőig terjedhető rendbírsággal büntetendők. (2) A rendbírságot elsőfokon a pénzügyigazgatóság szabja ki. A határozat ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. (3) Az e szakasz alapján kiszabott rendbírság az államkincstárt illeti meg. IV. CIM. Vegyes rendelkezések. 47. §. (1) Az általános kereseti adó egész jövedelme .azt a községet (várost) illeti meg, amelyben az adózó a 26. §. rendelkezései szerint adózni tartozik. (2) Az alkalmazottak kereseti adója azt a községet (várost) illeti meg, amely község (város) területén az alkalmazott munkahelye van, ha pedig az alkalmazott foglalkozása nincs helyhez kötve, akkor azt a községet (várost), amely községben (városban) a munkaadó üzleti telepe van. XJt. (1) Munkahely alatt azt a helyet kell érteni, ahol az alkalmazott a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag a munkaadó javára állandóan szellemi, fizikai, vagy felügyeleti munkát végez. Rendszerint itt kapja kézhez az alkalmazott az illetményét (munkabérét) is. Munkahely pl. : az iroda, az iskola, a gyár, a műhely, az üzlethelyiség stb. (2) Ha az alkalmazott ideiglenesen rövid időre nem a rendes munkahelyén, hanem másutt végzi a szolgálatából kifolyó munkát, akkor a kereseti adóra vonatkozó igényjogosultság szempontjából nem az ideiglenes munkahely, hanem az állandó munkahely, illetőleg alkalmazási hely az irányadó. Ehhez képest ha például Szegeden üzleti teleppel bíró vállalat valamely más község vagy város területén rövid időre munkát vállal, és állandó alkalmazottait ennél az ideiglenes tartamú munkálatnál foglalkoztatja, úgy ezeknek az alkalmazottaknak az ideiglenes munkahelyen kifizetett illetmények után járó kereseti adó Szeged városát, és nem az említett községet (várost) illeti meg. Ha azonban a vállalat a Szegedről vitt alkalmazottakon kívül az ideiglenes munkahelyen is fogad fel munkásokat akár ugyanabból, akár más községből (városból), akkor ezeknek az