Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ű. M. sz. 569 véleménye, részben más helyi körülmények fogják indokolttá jfcenni. (10) További rendelkezésemig a segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok évi jövedelmét — hacsak az adózó a valóságos jövedelmét más összegben hitelt érdemlően nem bizonyította — az adózó kereseti viszonyainak gondos mérlegelése mellett, általában 500—1.000 pengőben kell az általános kereseti adó alapjául megállapítani. Ezen rendelkezésem értelmében tehát a segéd nélkül dolgozó iparosokat kizárólag ipari foglalkozásukból eredő jövedelmük után jövedelemadóval, nem lehet megróni. (11) Az állandóan segédekkel dolgozó iparosoknál — hacsak az adózó a valóságos jövedelmét más összegben hitelt érdemlően nem bizonyította — 1.000 pengőt meghaladó jövedelmet kell általában vélelmezni, és pedig az egy állandó segéddel dolgozó iparosoknál általában 1.050— 1.Í00 pengő értékű jövedelmet, minden további állandó segéd után pedig 200—400 pengő jövedelmet kell, a helyi viszonyokra és az üzleti körülményekre való figyelemmel megállapítani. Ha a segédek száma az év folyamán változott, akkor ennek megfelelően minden egyes segéd után megállapított pengőértékű jövedelemnek annyi tizenketted részét kell számításba venni, mint ahány hónapig az illető alkalmazásban állott. Ha valamely munkaadó segédeinek számához viszonyítva aránytalanul nagy számban tart tanoncokat, vagyis ha a tanoncok száma a segédek számának 30%-át túlhaladja : minden három tanoncot egy segédnek kell számítani. (12) Az iparosok legkisebb jövedelmének megállapítására két körülménynek van döntő befolyása, és pedig : 1. az iparág minőségének és 2. annak a körülménynek, hogy a foglalkozást az adózó kizárólag, tehát létfenntartás céljából, avagy csak mellékesen folytatja. Ebben az utóbbi esetben pl. faluhelyeken a földmíveléssel is foglalkozó iparosoknál az adóalapot 20—50%-kal kisebb összegben kell megállapítani, mint annál az iparosnál, aki iparát főfoglalkozásként folytatja. (13) A foglalkozás mineműsége pedig az adóalapot, illetőleg a legkisebb jövedelem összegét 20—50%-kal emeli. Az összeíró közegek az érdekképviseletekkel folytatandó tárgyalások során állapítsák meg azt, hogy melyek voltak azok az iparágak, amelyek területükön az előző év folyamán a többi iparágakhoz viszonyítva lényegesen többet kerestek. Az ilyen iparággal foglalkozó adózóknál a fentebb megállapított minimális jövedelmeket általában 20—50%-kal