Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. 567 jövedelmezőségére, és egyesek kereseti viszonyaira véleményt, illetőleg felvilágosítást kér. Ut. (1) Abból a célból, hogy az egyes ipari, kereskedelmi és egyéb haszonhajtó foglalkozásokból származó jövedelmek összegének a megállapítása során aránytalanságok ne forduljanak elő, kötelesek az összeíró közegek minden év január havában az érdekképviseletek {ipartestületek, a kereskedelmi és iparkamara, a Baross Szövetség, Omke vagy más ipari és kereskedelmi egyesület helyi szerve stb.) kiküldötteinek a közreműködésével és bevonásával megállapítani azt, hogy mely adózóknak a kereseti viszonyaiban állott be olyan mértékű javulás, amely a 6.000 pengőnél kisebb adóalap újbóli megállapítását indokolttá teszi, továbbá azt a sorrendet is, amely szerint az ugyanazon ipari vagy kereskedelmi szakmához, foglalkozási ághoz tartozó és a 22. §. (2), (3) vagy (4) bekezdése értelmében újbóli adóztatás alá kerülő adózók az előző évben élvezett üzleti jövedelmük alapján egymásután következnek. Ennek a megállapításánál célszerűség szempontjából a sorrendet a legkisebb jövedelmű adózóval kell kezdeni, és a legnagyobb jövedelmű adózóval kell befejezni. (2) A sorrend megállapításán kívül a különböző érdekképviseletek kiküldötteitől még véleményt kell kérni a különböző ipari, kereskedelmi és haszonhajtó foglalkozási ágakhoz tartozó rangsorozott adóalanyok üzleti jövedelmének az előző évben volt nagyságára nézve is, illetőleg az érdekképviseletek kiküldötteivel a jövedelmezőség kérlését is — különösen azt, hogy az egyes foglalkozásnál a forgalom hány százalékára becsülhető átlag a jövedelem — tüzetesen és részletesen meg kell tárgyalni. (3) A különböző érdekképviseleti kiküldöttek közreműködésével megállapított rangsorozás és jövedelmezőségi csoportosítás befejezése után kötelesek az Összeíró közegek a helyi viszonyok ismerete alapján szigorú vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy az érdekképviseletek fenti megállapításai tényleg megfelelnek-e a valóságnak, továbbá hogy ezen megállapítás mellett az egyes ipari és kereskedelmi foglalkozások között nincsenek-e aránytalanságok ? (4) Amennyiben az egyes ipari és kereskedelmi foglalkozásokon, illetőleg szakmákon belül, vagy azok között bármilyen aránytalanság mutatkoznék, azoknak a megszüntetése iránt a szükséges intézkedéseket feltétlenül meg kell tenni. így pl. meg kell állapítani, hogy a segéd nélkül, vagy egy, két, három stb. segéddel dolgozó szabómester üzleti jövedelme arányban áll-e a segéd nélkül, vagy egy,