Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
175. 30.000/1927. P. U. M. sz. 547 b) ha az adóalap jogerős ugyan, de az a 6.000 P-t eléri, vagy meghaladja ; c) ha a jogerős adóalap a 12. §. (3) bekezdése értelmében nem teljes évi (12 hónapi), hanem csonka üzletév eredménye alapján állapíttatott meg. Akinek ugyanazon község (város, kerületi adófelügyelőség) területén több üzlete (üzeme) vagy foglalkozása van, és csak egy üzlete (üzeme) vagy foglalkozása után állapíttatott meg az adóalap csonka üzletév eredménye alapján, ennek valamennyi üzlete (üzeme) vagy foglalkozása után kell az adóalapot új kivetéssel megállapítani ; d) ha az adózó az adóévet megelőző évben megváltoztatta az általános kereseti adó alá tartozó foglalkozását, például könyvkereskedőből könyvügynök, földhaszonbérlőből terménykereskedő, építési vállalkozóból ingatlan-forgalmi ügynök lesz stb. ; e) ha az adóztatás helye az adóévet megelőző évben megváltozik, aminek következtében az adóévre a 8. §. értelmében már nem a régi helyen kell az adót kivetni ; f) ha a fél az adóévet megelőző évben vált adókötelessé (új adózó). (2) Fenntartom magamnak a jogot, hogy külön rendeletben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve új adókivetést, rendelhessek el. (3) Az az adózó, akinek adóalapja a pénzügyminiszter rendelete értelmében változatlanul a következő évre fenntartandó lenne, szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó végéig adóalapjának újabbi megállapítását kérheti, ha az előző évi adóalapot jövedelmi viszonyaihoz képest soknak tartja. Ut. (1) Az adóalap újbóli megállapításának kérésére indokul szolgálhat az üzleti forgalomnak versenytársi üzlet keletkezése, vagy fióküzlet megszűnése folytán, vagy esetleg más okból való csökkenése ; az üzleti regie-kiadások emelkedése a nélkül, hogy annak megfelelően emelkedtek volna az üzleti bevételek is ; elemi kár, baleset, vagy üzleti követelés behajthatatlansága folytán beállott üzleti veszteség ; az üzlet időleges szünetelése által okozott jövedelemcsökkenés ; végül az a körülmény, hogy az adóalap már a megállapítás idejekor is aránytalanul magas volt. (2) A 100 kataszteri holdnál kisebb földhaszonbérleteknél az elemi kár okozta jövedelemcsökkenést — amennyiben a iöldadó egy része az elemi kár folytán leíratott — a pénzügyi hatóság a leírt földadó arányában hivatalból számításba veszi, és az adóalapot hivatalból kiigazítja. Ezekre 35*