Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

522 17ő. 30.000/1927. P. U. M. sz. veszteséget a nyereséghez hozzá kell adni, és pedig még akkor is, ha ez a veszteség a mérlegben, illetőleg a nyereségveszteségszámlában mint ilyen tétel nem is szerepel. Ilyen esetben tehát könyvvizsgálat útján kell megállapítani, hogy az adózó milyen módon tüntette el az üzleti veszteséget. (5) Behajthatatlan az olyan üzleti követelés, illetőleg a követelésnek az a része, amelynek behajtása bírói úton megkíséreltetett, de azt behajtani nem lehetett. Behajthatatlannak minősíthető valamely követelés akkor is, ha az adózó hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az adósa fizetésképtelen, és hogy a követelésnek bírói úton való behajtását — a behajtási eljárással kapcsolatos költségek megtakarítása végett — csakis ebből az okból nem kísérelte meg. Azt, hogy a követelés behajthatatlan, az adózó minden esetben köteles bizonyítani. A kétes követelés tehát még nem minősíthető behajthatatlannak. (6) Az adózó a behajthatatlan követelésekről az adósok neveit és lakóhelyeit, a behajthatatlan követelések keletkezési éveit és összegeit feltüntető részletes kimutatást köteles a bevallásához, illetőleg a nyereség-veszteségszámlájához mellékelni. (7) Az adóhivatal a kimutatást a kivetési iratul szolgáló bevallási ív mellett köteles megőrizni, a bevallási ívnek erre kijelölt helyére pedig köteles feljegyezni, hogy a behajthatatlan követelések fejében milyen összeg vétetett, mint levonható tétel figyelembe. (8) Az adózó minden évben köteles az előző évben vagy években kimutatott, és a legutóbbi üzleti év folyamán egészen vagy részben befolyt behajthatatlan követelésekről olyan részletes kimutatást csatolni a bevalláshoz, amely kimutatás az adósok neveit, lakóhelyeit és a követelés keletkezési évét és összegét, valamint az arra befolyt összeget tartalmazza. (9) Az adóhivatal köteles a befolyt összeget és a befolyás évét a (6) bekezdésben említett kimutatás megfelelő tételénél feljegyezni, és az adóalap kiszámításánál mint bevételt figyelembe venni. (Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a következő tételek vonandók le :) 4. a tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzletet (üzemet) terhelő állami és községi (városi) közvetett és forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyeket az adózó a gazdasági, ipari és egyéb, az adó alá eső haszonhajtó foglalkozás céljából tartott alkalmazottak (cselédek) után fizet ;