Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
530 175. 30.000/1927. P. Ü. M. az. leírás nagysága ellen aggály merül fel, a m. kir. adóhivatalnak jogában áll az összeget a kivetés során könyvvizsgálat vagy helyszíni vizsgálat útján — esetleg szakértők meghallgatásával, bányavállalatnál szükség esetében a m. kir. bányakapitányság közbenjöttével — megállapítani. Ezen eljárás költségét igazoltan helytelen könyvelés esetében az adózó viseli. A könyvvizsgálatnak vagy helyszíni vizsgálatnak megakadályozása, illetőleg meghiúsítása esetében a kifogásolt vagy nem tisztázott összegeket az elsőfokú kivetés során adóalapul kell venni ; Ut. (1) A leltári tárgyak elhasználása címén adómentesen nem tartalékolható vagy nem írható le nagyobb öszszeg, annál, mint amilyen becsértékkel az említett tárgyak a vállalat vagyonmérlegében szerepelnek. Ha a tartalékolt vagy leírt összeg ezt a becsértéket meghaladja, akkor a többletet hozzá kell adni az adóköteles jövedelemhez. (2) Ha az adózó az értékcsökkenést ugyanarra a tárgyra nézve ugyanabban az évben mind a kétféle módon, vagyis tartalékolás, és leírás útján is pótolja, akkor az értékcsökkenés címén tartalékolt és leírt összegeket össze kell adni, és az együttes összeg alapján kell elbírálni, hogy vájjon az értékcsökkenésnek ez a mértéke indokolt-e. (3) Ha az adózó az ezen pontban foglaltak szerint adómentesen tartalékolt vagy leírt összegeket később más olyan célra fordítja, amely címen levonásnak nincsen helye, akkor a rendeltetésétől így elvont összeg hozzászámítandó a felhasználás évében elért üzleti jövedelemhez. (á) A könyvvizsgálat vagy a helyszíni vizsgálat költségeinek az adózó által való megfizetése tárgyában elsőfokon a m. kir. adóhivatal határoz. (Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a következő tételek vonandók le :) 3. az adóévet közvetlenül megelőző üzleti(üzemi) veszteségek, és a behajthatatlan követelések abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereség-veszteségszámlával bizonyítja. A behajthatatlan követelések azonban nyilvántartandók, és amint utólag egészen vagy részben mégis befolynak, az adózó által külön kimutatandók, és azokat annak az évnek jövedelméhez kell hozzászámítani, amelyben befolytak ; Ut. (1) Az ebben a pontban említett üzleti (üzemi) veszteség alatt csakis az adóévet megelőző és az adóalapot szolgáltató üzleti (üzemi), számadási évben tényleg beállott olyan veszteséget lehet érteni, amely az üzleti jövedelmet apasztja, ellenben a korábbi évből vagy évekből áthozott veszteség, valamint a vagyont, és nem az üzleti jövedéi-