Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz, 517 és árukészlet beszerzésére fordított összegnek az a része, amely az év folyamán beszerzett, de az év végéig még nem értékesített anyag- és árukészletre esik. Az ezen a címen kiadott összegből tehát levonandó a még nem értékesített anyag- és árukészlet beszerzési költsége, s csak a fennmaradó rész vonható le ; ez az eljárás azonban igen nehézkes. A legegyszerűbb megoldási mód, ha az üzleti év végén meglévő anyag- és árukészletnek beszerzési, illetőleg termelési árát a nyers bevételekhez hozzáadják. A kiadások közül ekként kihasított beszerzési (termelési) költség azonban, mint a következő üzleti évet terhelő kiadási tétel, átvihető a következő üzletévre, és mint első tehertétel bevezethető a pénztárkönyvbe. (3) Csak tényleges kiadás lévén levonható, nem lehet levonni az üzemi célokra tényleg ki nem adott, hanem tartalékba helyezett összegeket sem. Az üzletév folyamán keletkezett, de az üzletév végéig tényleg ki nem fizetett üzleti tartozások azonban levonandók, mert a 12. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás szerint az üzleti év folyamári keletkezett, de az év végéig be nem folyt követelések cselekvő vagyonként a tényleges bevételekhez hozzászámítandok. Ezeknek a tartozásoknak az összege azután abban az évben, amelyben kifizettetett, a tényleges kiadások közül kihasítandó, nehogy tehertételként másodízben is számításba vétessék. (4) Az ebben a pontban tárgyalt tehertételek címén általában csak azok a költségek vonhatók le, amelyek az üzleti nyers bevétel előteremtésére, annak állandó biztosítására, és a meglévő üzleti vagyon fenntartására és kezelésére szolgálnak, ellenben azok a kiadások, amelyek a jövedelem fokozására, nevezetesen beruházásokra és az üzlet (üzem) nagyobbításjira, az üzleti tőke emelésére fordíttatnak, nem vonhatók le. (5) Az üzleti (üzemi) alkalmazottak lakásául szolgáló épületek fenntartási költségeihez a közterhek közül csak a közüzemi pótlék, vagy az alkalmazottak lakása után kivetett, és az alkalmazottak helyett esetleg fizetett más helyhatósági adó számítható. Mindezek azonban csak akkor vonhatók le, ha az üzleti (üzemi) alkalmazottak a munkaadótól kapott lakásért nem fizetnek lakbért, hanem azt illetmény képen kapják, mert ha azok lakbért is fizetnek, akkor az említett költségek és közterhek az üzleti jövedelemhez nem számítható házbérjövedelemből, és nem az üzleti jövedelemből fedezendők. A házadó és annak pótadója, úgyszintén az átalakításokra és beruházásokra fordított kiadások nem vonhatók le, mert ezek nem az üzleti jövedelmet ^ hanem a házbirtokból származó jövedelmet terhelik.