Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz, 517 és árukészlet beszerzésére fordított összegnek az a része, amely az év folyamán beszerzett, de az év végéig még nem értékesített anyag- és árukészletre esik. Az ezen a címen kiadott összegből tehát levonandó a még nem értékesített anyag- és árukészlet beszerzési költsége, s csak a fennmaradó rész vonható le ; ez az eljárás azonban igen nehézkes. A leg­egyszerűbb megoldási mód, ha az üzleti év végén meglévő anyag- és árukészletnek beszerzési, illetőleg termelési árát a nyers bevételekhez hozzáadják. A kiadások közül ekként kihasított beszerzési (termelési) költség azonban, mint a követ­kező üzleti évet terhelő kiadási tétel, átvihető a következő üzletévre, és mint első tehertétel bevezethető a pénztár­könyvbe. (3) Csak tényleges kiadás lévén levonható, nem lehet levonni az üzemi célokra tényleg ki nem adott, hanem tar­talékba helyezett összegeket sem. Az üzletév folyamán kelet­kezett, de az üzletév végéig tényleg ki nem fizetett üzleti tar­tozások azonban levonandók, mert a 12. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás szerint az üzleti év folyamári keletkezett, de az év végéig be nem folyt követelések cselekvő vagyonként a tényleges bevételekhez hozzászámítandok. Ezeknek a tar­tozásoknak az összege azután abban az évben, amelyben kifizettetett, a tényleges kiadások közül kihasítandó, nehogy tehertételként másodízben is számításba vétessék. (4) Az ebben a pontban tárgyalt tehertételek címén általában csak azok a költségek vonhatók le, amelyek az üzleti nyers bevétel előteremtésére, annak állandó biztosí­tására, és a meglévő üzleti vagyon fenntartására és kezelé­sére szolgálnak, ellenben azok a kiadások, amelyek a jöve­delem fokozására, nevezetesen beruházásokra és az üzlet (üzem) nagyobbításjira, az üzleti tőke emelésére fordíttat­nak, nem vonhatók le. (5) Az üzleti (üzemi) alkalmazottak lakásául szolgáló épületek fenntartási költségeihez a közterhek közül csak a közüzemi pótlék, vagy az alkalmazottak lakása után kivetett, és az alkalmazottak helyett esetleg fizetett más helyható­sági adó számítható. Mindezek azonban csak akkor vonhatók le, ha az üzleti (üzemi) alkalmazottak a munkaadótól kapott lakásért nem fizetnek lakbért, hanem azt illetmény képen kapják, mert ha azok lakbért is fizetnek, akkor az említett költségek és közterhek az üzleti jövedelemhez nem számít­ható házbérjövedelemből, és nem az üzleti jövedelemből fede­zendők. A házadó és annak pótadója, úgyszintén az átalakí­tásokra és beruházásokra fordított kiadások nem vonhatók le, mert ezek nem az üzleti jövedelmet ^ hanem a házbirtok­ból származó jövedelmet terhelik.

Next

/
Thumbnails
Contents