Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 175. A m. kir. pénzügymmiszter 1927. évi 30.000. számú körrendelete, a kereseti adóról szóló 300/1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

498 175. 30.000/1927. P. Ü. M. sz. I

sítendő szolgáltatásból áll, az adókötelezettség szempontjából közömbös. (Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely a következő forrásokból származik :) 7. az örökbérből, a zsellérbirtokok (1896 : XXV. t.-c.) és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgalmanyokból (idézett t.-c.-6. §-a), illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamatából, és az e féle, földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből ; 8. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920 : XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból. ' Ut. (1) Az idézett törvénynek az adóztatás szempontjából figyelmet érdemlő 61—65. §-ai a következő rendelkezéseket tartalmazzák : (61. §.) „Mezőgazdasági földbirtok, továbbá családi ház, vagy ily ház építésére szánt telek tulajdonát akként is át lehet ruházni, hogy a vevő (járadéktelkes) az egész vételár vagy egy része helyett az eladó és jogutódai (járadékélvező) javára az ingatlant terhelő készpénzben, vagy a készpénzt vagylagosan helyettesítő terményekben meghatározott évi járadék fizetésére kötelezi magát (járadéktelek)." (62. §.) „A jogviszonyt a járadéktelkes és járadékélvező között a járadék-szerződés szabályozza. A szerződésnek a jelen törvénnyel ellenkező" rendelkezései semmisek. A járadéktelek-szerződés akkor érvényes, ha írásba van foglalva, és ha ahhoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárul. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulására azonban nincs szükség, ha a járadékélvező az állam, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet." (63. §.) ,,Az évi járadékot rendszerint két egyenlő részletben, utólagosan kell szolgáltatni. A járadék a telekkönyvi bejegyzéssel a járadékteleknek telki terhevé lesz. A járadéktelkes személyesen is felel azért a járadékért, amely akkor volt esedékes, amikor a járadékteleknek ő volt a birtokosa. A járadékélvezőt ugyanaz a törvényes zálogjog, és biztosítási végrehajtási jog illeti az évi járadékok * tekintetében, mint a haszonbérbeadót a haszonbér tekintetében. Ha a járadék telekkönyvi bejegyzése előtt a járadéktelekből nem lehet egy telekkönyvi jószágtestet alakítani, a" járadéktelekszerződésben meg kell állapítani, hogy a járadékból mennyi terheli az egyes telekkönyvi jószágtesteket, s a járadék bejegyzését*is ehhez képest kell foganatosítani."