Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 174. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 43.000. számú körrendelete, a jövedelem- és vagyonadó 1927. évi kivetéséről.

• 174. 43.000/1927. P. Ü. M. sz. 459 (4) Az évi nyersbérjövedelem megállapításánál a 4. §. (3) bekezdésében foglaltatnak megfelelően kell eljárni. 8. §. Az ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjének értékelése. (1) A hivatkozott H. ö. 38. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha az ipari és kereskedelmi üzletben fekvő üzemi tőke ismeretlen, mert az adóbevallás és az összeírás az üzemi tőkéhez tartozó vagyontárgyakról kimerítő és részletes adatokat nem tartalmaz, az üzemi tőkét az általános kereseti adó kivetésénél megállapított egy évi nyereségnek a pénzügyminiszter által megállapítandó többszörösében kell felvenni. (2) Ehhez képest elrendelem, hogy az ipari és kereskedelmi üzletekben fekvő üzemi tőkének az értékét az illető ipari vagy kereskedelmi üzem természetének megfelelően : 1. az ipari üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek 20%-ától annak 5-szöröséig, 2. a kereskedelmi üzleteknél általában az üzleti jövedelemnek 1 — 5-szöröséig terjedő összegekben kell felvenni, 9. §. Az értékpapírok és idegen pénznemek értékelése. (1) A hivatkozott H. Ö. 39. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az államadóssági kötvényeknek és egyéb értékpapíroknak az adóztatásnál alapul veendő forgalmi értékét — tekintet nélkül arra, hogy az illető értékpapírok belföldiek vagy külföldiek, továbbá hogy a belföldi tőzsdén árfolyammal birnak-e vagy sem — a pénzügyminiszter évenkint kibocsátandó rendelet útján állapítja meg kötelező erővel. (2) Ehhez képest az értékpapíroknak adóalapul veendő forgalmi értékét és az adókivető hatóságok helyzetének a megkönnyítése céljából az idegen pénznemek és fizetési eszközök (devizák) 1926. évi december hó 31-iki árfolyamát, továbbá az 1926. évben 1925. évi osztalékképen kifizetett összegeket pengŐértékben az alábbiakban állapítom meg : ^Államadósság. 1. Az 1924 : VI. t.-c. alapján kibocsátott 5%-os állami járadék (kényszerkölcsön) kötvények: a névérték 60%-ával; 2. az 1923 : XXVIII. t.-c. 12. §-a alapján kibocsátott, angol fontra szóló 3%%-os állami kötelezvények : a névérték 70'/o-ával ; 3. 7%%-os népszövetségi kölcsön: névértékben; 4. egyéb állami járadékkölcsönök : névértékben ; 5. magyar aranyjáradékkölcsön : névértékben úgy, hogy 50 aranyforint 100 papírkorona val veendő számításba.