Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 34. A m. kir. belügyminiszter 1927. évi 160.100/1926.számú körrendelete, a prostitució szabályozásáról.
34. 160.100/1926. B. M. sz. 189 hatása alatt. Amennyiben megállapítható, hogy nyomor vagy munkahiány készteti az illetőt a jelentkezésre, törekedni kell ez okokat megszüntetni. A rendőrhatóság ebbeli munkájának sikere érdekében az ily célra alkalmas társadalmi egyesületek, valamint az állami munkaközvetítő hivatal közreműködését mindenkor vegye igénybe. A 18 éven aluli jelentkező elutasításával egyidejűleg erről a törvényes képviselőt, a gyámhatóságot, valamint a fiatalkorúak felügyelő hatóságát is értesíteni kell. 7. §. A bejegyzés csak akkor rendelhető el, ha minden erkölcsi eszköz igénybevétele mellett sem sikerül a jelentkezőt szándékáról lebeszélni, tisztességes útra téríteni, és a jelentkező különben az előírt feltételeknek megfelel. Egyébként a rendőrhatóság vezetője vagy helyettese szabad mérlegeléssel dönt a bejegyzés kérdésében. A bejegyzés elrendelése esetén a kéjnő okmányait letétbe kell venni, s a kilépésig meg kell őrizni. A kérés megtagadása esetén pedig utasítani kell a jelentkezőt arra, hogy 8 napon belül rendes keresetforrást szerezzen. A kérésével elutasítottnak magatartását ez időn belül, de szükséghez képest azon túl is, a rendőrhatóság figyelemmel kíséri. Ha a kéjnő az utasításnak szándékosan nem tesz eleget, és ezt ki is jelenti, ellene mint közveszélyes munkakerülő ellen kell eljárni. 8. §. A bejegyzésről a kéjnő igazolványt kap, amelyet a xendőrhatóság indokolt esetben visszavonhat, és a kéjnőt a nyilvántartásból bármikor törölheti. Ha az 5. §. 3—11. pontjaiban felsorolt esetek valamelyike utóbb merülne fel, a kéjnő-igazolvány visszavonása kötelező. A kéjnő is bármikor jogosult kilépni a bejegyzett kéjnők sorából, okmányait azonban csak akkor kapja vissza, illetőleg a nyilvántartásból csak akkor törlik, ha előzetes orvosi vizsgálaton ment keresztül. 9. §. Azt a nőt, akinél akár a bejegyzés előtt, akár a bejegyzée tartama alatt (a kilépés előtt) az orvosi vizsgálat nemi betegséget állapított meg, kötelező gyógykezelésre kórházba kell utalni. 10. §. Valakit arra csábítani, rábeszélni vagy kényszeríteni, hogy kéjnő legyen, vagy magát kéjnőnek bejegyeztesse, abban az esetben is tilos, ha a cselekményt nem önérdekből követik el. 11. §. Kéjnőnek kéjelgés céljából való minden olyan közvetítése, amely e rendelet rendelkezésével ellenkezik, tilos. 12. §. Fertőző nemi beteg kéjnőnek (bejegyzett vagy titkos kéjnőnek), továbbá fertőző nemi beteg férfinek kéjnovel nemileg érintkezni tilos. 13. §. A rendőrhatóság ,^a nemi betegségek terjedésének meggátlasa végett köteles a titkos kéjelgésen ért nő és a vele talált férfi egészségi állapotáról meggyőződést szerezni. E célból