Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.

331. 40.000/1927, P. Ü. M. sz. 1819 jegyzékek vezetésére hivatott törvényszéknél bejelentendő, és a cégjegyzékbe bejegyzendő. A felszámolás harmadik személyek irányában az erre vonatkozó bejegyzésnek a KT. 9. §-a értelmében a Központi Értesítőben való közzétételének napján tekintendő megkezdettnek. Tekintettel azonban arra, hogy ez a közzététel rendszerint sokkal később történik meg, mint a felszámolás közgyűlési elhatározása, az adó törlése szempontjából a felszámolást kimondó közgyűlés napját kell irányadónak tekinteni, és az adót a közgyűlést követő hó első napjától kell törölni. Ugyanezen időponttól számítandó adóztatás szempontjából a felszámolás tartama is. (2) A csődtörvény (1881 : XVII. t.-c.) 1. §-a szerint a csődnyitás hatálya azzal a nappal veszi kezdetét, amelyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggeszttetett. Csőd esetében a társulati adót a kifüggesztés napját követő hónap első napjától kezdve kell törölni. Minthogy a csődnyitó határozatot a csődtörvény 91. §-a értelmében a bíróság a m. kir. adóhivatalnak hivatalból megküldi, ennek alapján a társulati adó törlését hivatalból kell elrendelni. (3) A csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása adótörlésre, vagy a folyó adóévre vonatkozó adókivetés felfüggesztésére okul nem szolgálhat. A jelen szakasz (2) bekezdésében foglalt rendelkezések a felszámolás kimondása, vagy a csődnyitás előtt ilyen esetben semmilyen vonatkozásban sem alkalmazhatók. (2) A felszámolás vagy csőd tartama alatt az adókivetés szünetel, és csak a felszámolás befejezése, vagy a csőd megszüntetése után kell a társulati adót a felszámolás vagy a csőd tartamára egyszerre kivetni. Ut. (1) A jelen szakasz (1) és (2) bekezdésének egybevetéséből kitűnőleg a vállalat rendes adóztatása megszűnik akkor, amikor a vállalat felszámol vagy csődbe kerül. A felszámolási és csődeljárás lényegében a vállalat vagyonának pénzzé tétele, s ennek az eljárásnak befejezése után derül ki, hogy a vállalatnak van-e nyeresége vagy sem. A felszámolás és a csőd tartama alatt, ha ez egy évnél hosszabb ideig tart is, évenkinti adókivetésnek helye nincs, még akkor sem, ha ez alatt az idő alatt a vállalat üzleti tevékenységét ugyanazon módon folytatná, mint a csőd vagy a felszámolás megkezdése előtt. (2) A felszámolás részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a felszámolás eredményének (a felszámolási zárszámlának) közzétételével ér véget. A csődöt akkor kell