Rendeletek tára, 1927
Rendeletek - 331. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 40.000. számú rendelete, a társulati adóról szóló 1927. évi 400. P. M. számú Hivatalos Összeállítás végrehajtásáról.
331. 40.000/1927. P. Ü. M. sz. 1815 Az adómentesség mértékét, időtartamát és feltételeit tehát esetről-esetre a vonatkozó engedélyokmány állapítja meg ; c) a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1907 : VI. t.-c. 20. §-a szerint „a tengeri hajózási vállalatok a hajó vízrebocsátásától számított tíz évi időtartamra felmentetnek az adó, és az azután kirovandó pótlékok alól azon hajók jövedelme után, amely hajók a hajó beszerzési segély engedélyezésére nézve az ezen törvényben megállapított feltételeknek megfelelnek ; d) a helyiérdekű vasutakról szóló 1880 : XXXI. t.-c. 5. §. c) pontja értelmében a helyiérdekű vasutak részére teljes mentesség biztosíttatik a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereseti és jövedelemadó alól, az engedélyokmány keltétől számított 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az engedélyokmány keltétől számított tíz év múlva, amint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után is az engedélyezett építési tőke 6% kamatjánál magasabb leend. (2) A helyiérdekű vasutaknak az (1) bek. d) pontjában foglaltak szerint biztosított adómentességet illetőleg megjegyzem, hogy a mentesség a tizenegyedik évtől a harmincadik évig csak azokban az években szünetel, amelyekben a nyereség az előírt alsó határt meghaladja, továbbá, hogy tiszta jövedelem alatt nem az adóalap megállapításánál kiszámított adóköteles nyereséget kell érteni, hanem a mérlegszerű tiszta nyereséget. Annak a megállapításánál pedig, hogy a vasúti vállalat tiszta jövedelme a 6%-ot meghaladja-e vagy sem, nem az engedélyokmányban kifejezett építési tőkét, hanem a mérlegben kimutatott, még törlesztetlen részvénytőkét kell a kiszámítás alapjául venni. (3) A békeszerződésből kifolyólag a magyar államot terhelő fizetések pénzbeli teljesítése helyett engedélyezhető ideiglenes adómentességre vonatkozó törvényes felhatalmazást a 41. §. (2) bekezdése tartalmazza. (4) A lakásépítő külön tevékenység útján létesítendő építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szóló 1923 : XXXIV. t.-cikknek a társulati adóra vonatkozó rendelkezéseit a 14. §-nak a külön törvények által engedélyezett adómentes leírásokról szóló (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (2) bekezdése tartalmazza. (2) Ha a vállalat részben adómentes, és az adómentes rész nyereséget eredményezett, a társulati adót csakis az adóköteles üzem után kell kivetni. 115»