Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 221. A m. kir. belügyminiszter 1927. évi 42.200. számú körrendelete, az 1927 : V. törvénycikknek az önkormányzati testületek háztartás hatályosabb ellenőrzéséről szóló részének végrehajtásáról.

221. 42.200/1927. B. M. sz. 154o ruházott ós a rendezett tanácsú várlosok költségvetését a D. minta szerint kell készíteni. 9. A költségvetés az egyes csoportok szerint történő főösszesítést, azután a fejezetekre és címekre való tulajdonképeni költségvetést, végül a rovatok és tételenkint való részletezést feltüntető „Melléleteket" foglalja magában. A költségvetés összeállításánál ügyelni kell arra, hogy az könnyen áttekinthető legyen, s hogy a felülvizsgálat céljaira szükséges minden adat a mellékletekből kitűnjék. A háztartási alap költségvetésének I. függelékeként az önálló vagyonkezelésű intézmények, üzemek és vállalatok költségvetéseit, II. függelékként pedig a város kezelésében lévő alapok költségvetéseit kell felvenni. 10. A költségvetésnek magában kell foglalnia a város háztartásával járó összes kiadásokat, különösen azokat, amelyeknek fedezésére a várost törvény kötelezi. Magában kell foglalnia továbbá a város összes jövedelmeit és bevételeit, valamint a megelőző év pénztári maradványát. A várost illető kiadásoknak és bevételeknek egy részét a költségvetésből kihagyni, és azt annak keretén kívül, pl. letétileg kezelni nem szabad. Hasonlóképen tilos az év végén mutatkozó háztartási maradványnak vagy egy részének tartalékolása. 11. A költségvetési előirányzat kiadási (Szükséglet), é? bevételi (Fedezet) részből áll. Mind a kiadások, mind a bevételek a) rendes, és b) rendkívüli kezelésre oszlanak. 12. A rendes kezelés keretébe a város háztartásában évrőlévre állandóan előforduló valódi kiadások és bevételek tartoznak. A rendkívüli kezelésbe a város háztartásában rendszerint nem ismétlődő kiadások és bevételek, nevezetesen a költségvetési évre elhatározott ingatlanszerzés, építkezések, nagyobb beruházások, közművek létesítése, jelentékenyebb átalakítások költségei tar\ toznak, amelyek fedezetéül a rendkívüli bevételek között megfelelő összeget (kölcsönből vagy más rendkívüli bevételből) kell felvenni. Az adózók teherbíró képességének túlzott igénybevétele volna, ha a nagyobb kiadással járó s vagyonszerzés jellegével bíró beruházások költségeivel egy év költségvetési bevételeit terhelnék meg, ezért az ilyen beruházásokkal járó kiadásokat vagy több év költségvetései között kell megosztani, vagy pedig hitelművelet útján kell fedezni. A felvett kölcsön törlesztésére és kamataira esedékes összeget azonban a költségvetésbe mindenesetre fel kell venni. 13. Az előirányzás mind a kiadásokra, mind a bevételekre nézve teljes (brutto) összegekben történik, vagyis amennyiben némely kiadási tételek bevételekkel, némely bevételi tételek pedig kiadásokkal kapcsolatosak : mind a bevételt, mind a kiadást a költségvetés illető részében teljes összegével kell feltüntetni. 98*