Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. Ü. M. íz. 1283 okirattal kell igazolni, amely a telekkönyvi bejegyzésnek alapul szolgálhat. (5)*Ha valamely jószágtestnek több tulajdonosa (tényleges birtokosa) van, az ilyen jószágtest adózás szempontjából közös tulajdon, és a házadó a lajstromban az összes közös birtokosok nevére együttesen vetendő ki. Az adóért a közös birtokosok egyetemlegesen felelnek. (6) A társasháztulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikkben említett társasház után a külön tulajdonosi illetőséghez tartozó épületrészek után csak abban az esetben kell a házadót külön kivetni, ha a tulajdonostársak a tásasháztulajdoni illetőségeikről külön-külön bevallást adtak be. Ha azonban a társasházról a tulajdonosok közös képviselője közös bevallást adott be, úgy a társasház után egy tétel alatt osztatlanul kell a házadót kivetni. 15. §. A kivetés a bevallások, továbbá a rendelettel megállapított haszonértékek, illetőleg a helyszíni becslés eredménye, tanuk vagy szakértők meghallgatása után beszerzett, valamint egyéb rendelkezésre álló adatok alapján pengőértékben történik. Ut. (1) A m. kir. adóhivatalok minden év december havában a községi (városi) közegeket közös értekezletre hívják össze, és azon a tényleges bérek figyelembevételével az arányos adóztatás érdekében állapodjanak meg arra nézve, hogy a haszonértékek megállapítása az egyes községekben mily kulcs szerint történjék. (2) Az értekezletről' jegyzőkönyvet kell készíten^ amelynek egy példánya azonnal a pénzügyigazgatósághoz terjesztendő fel. A pénzügyigazgatóság a megállapításokat abból a célból, hogy a házadó kivetése az egész igazgatóság területén arányosan és a tényleges béreknek megfelelően történjék, felülvizsgálja, és szükség esetében a megállapodások helyesbítése iránt még oly időben intézkedik, hogy a házadó kivetése akadály nélkül megkezdhető legyen. Az arányos adóztatás érdekében a szomszédos pénzügyigazgatóságok egymással lépjenek érintkezésbe. 16. §. (1) Az adóalapot becslés útján kell megállapítani : 1. a bérbe nem adott épületek, illetőleg épületrészek után ; 2. ha a bérlő a tulajdonos közeli rokona, és a bevallott bér aggályos vagy túl alacsony ; 3. ha a valóságtól eltérő bevallás esetének gyanúja forog fenn ; 4. ha az adózó a bevallást a kivetés foganatosításáig be nem adta, avagy a beadott bevallásnak megjelölt hiányait addig megfelelően nem pótolta. 81*