Rendeletek tára, 1927

Rendeletek - 186. A m. kir. pénzügyminiszter 1927. évi 20.000. számú rendelete, a házadóról szóló hivatalos összeállítás végrehajtásáról.

186. 20.000/1927. P. Ü. M. sz. 126Í ból álló lakás, és a község (város) külső területén levő lakás haszonértéke fejében minden egyes lakószoba után 30—30 pengőt kell megállapítani. A község (város) belső területén fekvő magánvasúti épületekben levő természetbeni lakások után, ha a lakás egy szobából áll, 40 pengőt, ha két szobából áll, 100 pengőt, ha három szobából áll, 160 pengőt kell a haszonérték fejében megállapítani. A háromnál több lakószobából álló természetbeni lakás haszonértékét azonban már ugyanúgy kell megállapítani, mintha a lakás nem vasúti, hanem más magánépületben lenne. (5) Budapest székesfőváros kivételével a többi községekben (városokban) kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó házbirtokosok által lakott házak haszonértékének megbecsülésénél az a körülmény is figyelembe veendő, hogy az adóköteles a házat egész éven át, avagy az évnek csak bizonyos részében, illetőleg napjain használja-e. Utóbbi esetben a haszonérték csak a hsználati időnek megfelelő arányban, de legalább is az egész évi haszonérték feleösszegében állapítandó meg. Ut. (1) Ez a rendelkezés azt célozza,, bogy az olyan háztulajdonos gazda, aki gazdaságának helyes vezetése céljából több épületet kénytelen fenntartani, a házadó kivetésénél méltányosabb elbánásban részesüljön, és lakásainak haszonértékét annak a körülménynek figyelembevételével becsüljék meg, hogy azokat nem teljes éven át használja. Az utóbbi esetben a kisebb lakás haszonértékét csak a használati időnek megfelelő arányban, de legalább is az egész évi haszonérték fele összegében kell megállapítani. (2) Ezen utóbbi épületek közé tartoznak a községektől (városoktól) rendszerint távol fekvő, úgynevezett tanyai házak, továbbá a szőllőkben levő és az év nagyobb részében lakatlan, ugyanilyen nagyságú présházak, illetőleg borházak. Urilakok, kastélyok s hasonló épületek önként érthetőleg ide nem tartoznak. (3) A becslésnél a rendes lakóház haszonértékét annak a körülménynek mérlegelésével kell megállapítani, hogy ez a lakóház a gazdasági munkálatok tartama alatt és a miatt áll-e és mennyi ideig lakatlanul. Ha tehát a tulajdonos családja állandóan bennlakik, vagy csak üdülés végett távozik el, a haszonérték megállapításánál ezen a címen mérséklésnek nincs helye. (4) Ennek a bekezdésnek a rendelkezései szerint kell megállapítani a fürdőhelyeken és nyaralótelepeken levő azoknak a bérbe nem adott nyaralóépületeknek a haszonértékét is, amelyeknek építése és berendezése nem fényűző jellegű. Az a körülmény, hogy a nyaralóépületben a ház 80* f