Rendeletek tára, 1926
Rendeletek - 162. A m. kir. igazságügyminiszter 1926. évi 63.800. I. M. számú rendelete, a büntetőjogi értékhatároknak, vlamint a pénzbüntetés és a pénzbírság mértékének pengőértékben kifejezéséről.
588 162. 63.800/1926. T. M. sz. IV. melléklet a 63.800/1626 I. M. sz. rendelethez. Példák a III. táblázat alkalmazásához. 1. Az 1878. évi V. t.-c. 383. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés a csalás bűntettére mellékbüntetésként 2000 forintig terjedhető pénzbüntetést állapít meg. Ezt az összeget B. 40/1924. M. E. sz. rend. 4. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés — mint a Btk. „Második része" egyes rendelkezésében bűntettre megállapított pénzbüntetés legmagasabb összegét — ötezerszeresére, tehát 20 millió koronára emelte fel. A 20 millió korona pengőértékét a táblázat szerint a következőképen kell kiszámítani : A pénzbüntetés legmagasabb összegét meghatározó büntetőjogszabály ebben az esetben a Btk. 383. §-ának első bekezdése ; ebben a jogszabályban koronaértékben megállapított összeg 2000 forint == 4000 korona. A 2. sor 5. rovata szerint ennek az összegnek 4/10 része, tehát 4000 : 10 = 400x4 = 1600 pengő felel meg 20 millió koronának. 2. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916 : IV. t.-c. 6. §-ában meghatározott pénzbüntetés összege 2000 korona. Ezt az összeget az 5.340/1924. M. E. számú rendelet 4. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés kétezerötszázszorosára, tehát 5 millió koronára emelte fel. Az 5 millió korona pengőértékét a táblázat szerint a következőképen kell kiszámítani : A pénzbüntetés összegét meghatározó jogszabály ebben az esetben az 1916 : IV. t.-c. 6. §-a ; ebben a jogszabályban koronában megállapított összeg : 2000 korona. A 3. sor 5. rovata szerint ennek az összegnek 2/10 része, tehát 2000: 10 = 200x2 = 400 pengő felel meg 5 millió koronának. 3. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921 : XXX. t.-c. 8. §-ának első bekezdésében meghatározott kihágásra megállapított pénzbüntetés legmagasabb összege — 600 korona. Ezt az összeget az 5.340/1924. M. E. számú rendelet 5. §-ának 4. bekezdésében foglalt rendelkezés — tekintve, hogy a