Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 40. A m. kir. minisztérium 1926. évi 11.200. M. E. számú rendelete, a betegségi és a balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

200 40. 11.200/1926. M. E. sz. a kilépés bejelentésének tényleges megtörténtéig, vagy a kilépés más módon megállapításának időpontjáig esedékes járulékot a pénztárnak megfizetni köteles a nélkül, hogy az annak felére vonatkozó levonási jogot gyakorolhatná. Arra az utólagos, összesített bejentési jegyzékkel jelentő munkaadóra, aki az üzemében stb. foglalkoztatott biztosításra kötelezett munkaviszonyának a bejelentési időszak vagy ennek egy része alatt fennállását a szabályszerű határidőben (5. és 8. §.) nem jelenti be, az első bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal a módosítással, hogy az ilyen biztosításra kötelezett után a járulékot az egész bejelentési időszakra kell megfizetni akkor is, ha a munkaviszony a bejelentési időszak letelte előtt megszűnt. Ha a munkaviszony az illető bejelentési időszakban kezdődött, a járulék a munkaadót a munkábalépés napjától terheli. A második és harmadik bekezdést is megfelelően alkalmazni kell. Az előbbi bekezdésekben megállapított esetekben a munkaadó akkor is felelős, ha a tett vagy a mulasztás a bejentések teljesítésére jogosított alkalmazottját vagy oly megbízottját terheli, akinek a megbízás keretében teljesített eljárásáért általában is felelős. 10. §. A betegségi biztosító pénztár a munkaadókat a bejelentési kötelezettség teljesítésében ellenőrzi, és ebből a célból az üzemet, a vállalatot az irodát, a hivatalt, a telepet, a foglalkozást vagy a munkahelyet bármikor megvizsgálhatja, a háztartás fejétől pedig a szükségesnek mutatkozó felvilágosításokat kívánhatja. A munkaadók ellenőrzésük végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által megállapított módon bérjegyzékeket vezetni, ezeket a munkásbiztosítási bíróságok, az illetékes közigazgatási hatóságok, az ipar felügy élők és a betegségi biztosító pénztárak (intézetek) közegeinek a helyszínen felmutatni, az üzem stb. és összes vonatkozó nyilvántartásai megtekintését ezeknek megengedni, a bejelentések és a járulékfizetés tekintetében a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani, és a bérjegyzéket három évig megőrizni kötelesek. Arra a munkaadóra, aki biztosítási kötelezettség alá eső üzemében stb. ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztat, a bérjegyzék vezetésének és megőrzésének kötelezettsége nem terjed ki. A munkásbiztosítás céljára szolgáló külön bérjegyzéket nem köteles vezetni, aki az általános kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések (az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c, alapján kiadott rendeletek gyűjteményének sorozatában 39. szám alatt kihirdetett, a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló 300/1925. P. M. számú r-ndelet 36. §-a (3) bekezdése és az idevonatkozó végrehajtási utasításnak megfelelő határozmányai) értelmében az üzemében stb. foglalkoztatott összes munkavállalókat és