Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 337. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. évi 148.236. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1926. évi november havi árának megállapításáról. - 338. A m. kir. pénzügyminiszter 1925. évi 200. P. M. számú rendelete, a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról és az ennek végrehajtása tárgyában 1925. évi 20.000 szám alatt kiadott utasítás.

1176 338. 200/1925. P. M. sz. Figyelmeztetés. 1. A bérbeadott épületeknél (épületrészeknél) évi nyers házbérjövedelemként bevallandó az épület (épületrész) s az esetleg hozzátartozó, földadó alá nem vont házikert után az adóévet megelőző utolsó évnegyedben (házbérnegyedben) járó nyers bérjövedelemnek egy teljes évre átszámított, vagyis négyszeres összege. Ha a bér nem negyedévenkint fizetendő, évi bérjövedelemnek az adóévet megelőző november hónapra eső nyers házbérjövedelemnek tizenkétszeres összegét kell venni. A nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérlettárgy haználata fejében bér címén készpénzben, vagy természetben, esetleg munkateljesítményben leróni tartozik. Ide tartozik a szoros értelemben vett lakbéren kívül pl. a tulajdonos helyett fizetett adó, kárbiztosítási díj, a bérlő által éjjeli világítás, szemétkihordás címén, továbbá az épület állandó átalakításának, vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérlő által előlegezett és a lakbérből e címen levont összeg. Ide tartozik még az épület falainak (a háztetőnek) hirdetés céljaira történt bérbeadásából, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából, valamint a bérlő által a határozott időre kötött bérletnél a birtokosnak fizetett lelépési (beleegyezési) vagy más eféle díjakból származó jövedelem. 2. A bérbe nem adott (pl. a háztulajdonos által használt, vagy ingyen átengedett) épületek és épületrészeknél a bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján megbecsült egy évi haszonértéket kell a 8. hasábba beírni. Ha az adóköteles bevallását az előírt határidőben nem adja be, úgy a kivetés során megállapított házadó 5%-ának megfelelő bírság fizetésére kötelezendő. Ha az adóköteles a bevallás beadására, vagy a bevallás pótlására az adókivető közegnek, vagy a m. kir. adóhivatal (adófelügyelő) részéről hozzá intézett felhívásnak az abban kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, úgy a kivetés során megállapított házadó 10%-ának megfelö bírságban marasztalandó. 4. Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy valaki a házadó alól egészen, vagy részben mentesüljön ; a) adóbevallásába tudva valótlan adatokat vezet be, vagy abból adóköteles jövedelmet szándékosan kihagy ; b) a házbérkövedelmet az adóévet megelőző utolsó évnegyedre (házbérnegyedre), illetve november hónapra átmenetileg leszállítja, de a következő időszakra újból felemeli, hogy ily módon a megállapítandó adóalap az egész évre tényleg beszedett bérnél kevesebb legyen. Adócsalás miatt a házadóról szóló 1925. évi 200. P. M. sz. H. Ö. alapján a kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül, minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. 41/a. r. sz. Kis fogalmi. (Fizetéses nyomtatvány.)