Rendeletek tára, 1926

Rendeletek - 6. A m. kir. minisztérium 1926. évi 1.410. M. E. számú rendelete, a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról.

44 6. 1.410/1926. M. E. sz. tartására alapított kereseti jog nem illeti meg azt a hitelezőt, aki * a károsító cselekményben résztvett. A hatálytalanítás folytán a hitelező nem veszti el azokat a jogokat, amelyeket az egyesség az ő javára az adóssal vagy harmadik személlyel szemben megállapít. II. Rendelkezések a csődeljárás során köthető kényszeregyesség tárgyában. A kényszeregyesség feltételei. 96. §. Az 1881 : XVII. törvénycikkben foglalt csődtörvény 200. §-ának 1. bekezdése úgy módosul, hogy az eljárás a kényszeregyesség tekintetében nem indítható meg, ha a közadós a tartozások kiegyenlítésére fel nem ajánlja, hogy az e rendelet értelmében szükséges (6. §. 1. bekezdés 1. pont, idézett §. 2. bekezdés) legkisebb hányadot a jelen rendeletben megszabott (idézett §. 1. bekezdés 1. pont, idézett §. 3. bekezdés) vagy az e rendelet értelmében bíróilag megszabható (81. §. 3. bekezdés) leghosszabb határidő alatt megfizeti, továbbá akkor sem, ha az adós a csőd megnyitását megelőző öt »éven belül a jelen rendelet idézett §. 1. bekezdésének 10. pontjában meghatározott büntetendő cselekmények valamelyike miatt jogerősen el volt ítélve, vagy az adóst jogerősen vád alá helyezték, avagy közvetlenül főtárgyalásra megidézték, és jogerősen fel nem mentették, vagy az eljárást jogerősen meg nem szüntették. A közeli hozzátartozókkal egy tekintet alá eső személyek. 97. §. Az 1881 : XVII. t.-c. 212. §-a 1. bekezdésének 2. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a kény szer egyességnél szavazati joggal a közadósnak az idézett pontban megjelölt közeli hozzátartozóin felül azok a személyek sem bírnak, akik a 72. §. 2. bekezdése értelmében a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban az adós közeli hozzátartozójával egy tekintet alá esnek. A csődtörvény és a Pp. alkalmazása. 98. §. Az 1881 : XVII. t.-c. 39—44., 46., 68., 70. és 71. §-át az egyességi eljárásban megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári perrendtartásnak — még pedig elsősorban a járásbírósági eljárásra vonatkozó — rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Soronkívüli eljárás. 99. §. Mind az első, mind a felfolyamodási bíróság az egyességi eljárás egész folyamán soronkívül jár el, és az eljárásnak lehető gyorsasággal való bevégzéséről gondoskodik. A törvényszék elnöke e rendelkezés megtartását felügyeleti hatáskörében állandóan ellenőrzi és a késedelem megelőzéséről