Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 235. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1925. évi 32.250. számú rendelete, a rádióberendezésekről, valamint az ilyen berendezésekhez szükséges készülékek és alkotórészek előállításának, forgalombahozatalának szabályozásáról.

235. 32.250/1925. K. M. sz. 579 van kötve, a kereskedelemügyi miniszter, illetőleg a részéről kijelölt hatóság vagy hivatal jóváhagyását előzetesen kell megszerezni. 10. §. Az engedélyes a berendezést, a 26. §-ban említett esetektől eltekintve, kizárólag csak az engedélyokiratban meghatározott helyen és célokra létesítheti és tarthatja üzemben. Tilos a berendezéssel a közhasználatú vagy egyéb engedélyezett távíró-, távbeszélő- és rádióberendezések üzemét zavarni, esetleg lehetetlenné tenni. Az állami, szolgálati és magántáviratokat, távbeszélgetéseket a rádióberendezés útján jogtalanul felfogni (felvenni), leírni, azokat másokkal közölni, bármi módom felhasználni, vagy azok felhasználását másoknak megengedni szigorúan tilos, és a büntetőjogi következményeken felül az engedély azonnali visszavonásált is maga után vonja. Az engedélyes a berendezésre gondosan felügyelni köteles, és saját személyében felelős az előírásoknak családtagjai, alkalmazottai, vagy mások által történt megsértéseért. 11. §. Az engedélyezett berendezések használatáért, ellenőrzéséért stb. fizetendő díjakat (költségeket) a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg, és azokat bármikor megváltoztathatja vagy módosíthatja. A díjfizetési kötelezettség annak a hónapnak első napjától kezdődik, amelyben az engedélyokirat kiállíttatott, és legalább három hónapig v

tart, tekintet nélkül arra, üzemben van-e a berendezés vagy sem. Az esedékes díjakat az 55. §. tünteti fel. A díjakat (költségeket) a m. kir. posta felszólítására elsőízben az engedélyokirat, illetőleg a fizetésre való felszólítás kézhezvételekor, később pedig előzetesen az engedélyokiratban megjelölt időben és módon kell a kijelölt postapénztárnál kiegyenlíteni. A m. kir. posta részére a jelen rendelet alapján járó díjakat (költségeket), amennyiben a fél fizetési kötelezettségének a megszabott határidőben nem tesz eleget, közadók módjára kell be-* hajtani. Abban a kérdésben, hogy a díj megállapítása helyes-e, és a behajtásnak vagy megtérítésnek van-e helye, vita esetében az elsőfokú postai hatóság, második, illetőleg utolsó fokon pedig a kereskedelemügyi miniszter határoz. Ilyen ügyben bírói eljárásnak nincs helye. 12. §. Az engedély élők közötti jogügylet útján csak az engedélyt adó hatóság vagy hivatal előzetes engedélyével, illetőleg jóváhagyásával ruházható át másra. Ha a berendezés tulajdonjoga az 1888 : XXXI. t-c. 4. §-a első bekezdésében felsorolt címeken, vagy csődönkívüli kényszeregyesség folytán másra megy át, az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter azonnal visszavonhatja. 37*