Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 138. A m. kir. főldmívelésügyi miniszter 1925. évi 25.400. számú rendelete, a vizitársutátoknál (öblözeteknél) és a m. kir. főldmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezését és baleset esetére való biztosítását szabályozó 37.777/1924. F. M. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

404 138. 25.400/1925. F. M. sz. közöl, az ilyen címen levont összeget külön alapként tartozik kezelni, és ebbe az alapba ugyanolyan összeget tartozik esetről-esetre beutalni, mint amilyen összeget betegsegélyezési járulék címén az alkalmazottak fizetéséből vagy béréből (keresményéből) levont* Ebből az alapból az illető költségvetési év folyamán tényleg nyújtott segélyekre (orvosi költségekre, gyógyszerekre stb.) fordított összeg levonása után az illető költségvetési év végén fennmaradt és a következő költségvetési évre átvitt összeget vagy a következő évben felmerülő levonások csökkentésére, vagy az alkalmazottak egészségét szolgáló célra (ambulatorium, dispensaire, venereás betegek részére külön beteg- és rendelőszoba berendezése, tuberkulotikus betegek részére szanatóriumi ágyalapítvány létesítése stb.) kell fordítani. A jelen rendelet hatálya alá eső munkaadók megállapodhatnak, hogy alkalmazottaik, azok igényjogosult felesége és családtagjaik, a jelen §. alapján létesített intézményeket kölcsönösen igénybevehessék. Az alapoknak hováfordítását célzó határozatokat jóváhagyás végett a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez kelf bemutatni." 2. §. Az 1. §. első bekezdésében idézett rendelet 9. §-ának harmadik bekezdése után a következő rendelkezést kell felvenni : „Az igényjogosult feleség és családtag kórházi ápolást ugyanabból a betegségből kifolyólag egy évi időtartamon belül legfeljebb négy héten át igényelhet." 3. §. Az 1. §. első bekezdésében idézett rendelet 13. §-ában foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép : „Az az alkalmazott, aki az e rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe, s a segélyezés lejártától számított hat hónapon belül ugyanabba a betegségbe visszaesik, a folytatólagos segélyezést csak a jelen rendeletben megállapított segélyezési időtartamhoz képest még hátralékos időszakra, és csak abban az esetben igényelheti, ha a munkaadónál a visszaesés idejében is munkában állott. Ha azonban a visszaesés a segélyezés lejártától számított négy héten belül következik be, a folytatólagos segélyezésre való igény ekkor is fennáll, ha az igénylő ez alatt a négy hét alatt a munkaadónál munkában nem állott ; ez a rendelkezés azonban csak az esetben alkalmazható, ha az illető más biztosításra kötelezett foglalkozást nem űzött. Az az alkalmazott, aki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyanattól a munkaadótól újabb segélyezést csak akkor igényelhet, ha a munkaadónál a segélyezés lejárta után legalább hat hónapon át munkában állott. Az igényjogosult feleség és családtag (2. §. 7. pont) az e rendeletben megállapított segélyezés teljes igénybevétele után ugyanabban a betegségben újabb segélyezést csak hat hónap eltelte után kaphat." -*