Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 130. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1925. évi 37.777/1924. számú rendelete, a vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről és baleset esetére való biztosításáról.

130. 37.777/1924. F. M. sz. 387 ban nem részesülhet. Ezekben az esetekben a kórházi beutalás elfogadásának elmulasztása vagy megtagadása a 4. §-ban megállapított következményeket vonja maga után. A kórházba (gyógyintézetbe) utalt és felvett igényjogosult a kórházi (gyógyintézeti) ápolás tartamára egyéb segélyben nem részesülhet ; ha azonban a kórházba (gyógyintézetbe) utalt beteg alkalmazottnak vele — alkalmaztatásának helyén — egy háztartásban élő feleség és keresetképtelen családtagjai vannak, részükre a kórházi (gyógyintézeti) ápolás tartamára az alkalmazott részére háziápolás esetén járó táppénznek felét heti utólagos részletekben ki kell fizetni. E rendelkezések az államkincstár, valamint az alapok és alapítványok terhére történő kórházi ápolás esetében is alkalmazást nyernek. A kórházba (gyógyintézetbe) utalt és felvett igényjogosult beszállítási és hazautazási költsége a segélyezésre kötelezett vizitársulatot (öblözetet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalt terheli. A segélyezésre kötelezett vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal, úgyszintén az államkincstár, valamint az alapok és alapítványok terhére történő kórházi ápolás tartamát a segélyezésnek a fennálló törvényes szabályok által megállapított tartamába be kell számítani. 9. §. A gyógykezelésre igényjogosult alkalmazottnak állami vagy közkórházban, vagy állami klinikán nyert ápolásának költsége a segélyezés lejártának a törvényes szabályok által megállapított időpontjáig a segélyezésre kötelezett vizitársulatot (öblözetet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalt terheli abban az esetben, ha a segélyezésre kötelezett vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal utalta be, vagy ha a beutalás kérésének, vagy a beutaló intézkedés bevárásának elmulasztását bizonyított sürgős szükség okozta. Az ápolási költség a segélyezésre kötelezett vizitársulatot (öblözetet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalt a legalsóbb osztály szerint terheli. Az előbbi bekezdésben megállapított szabályt kell a nyilvánossági jelleggel felruházott kórházakban nyújtott ápolásra is alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a legalsó osztály helyett az államkincstár terhére adott ápolás költségét kell érteni. Az alkalmazottal — alkalmaztatása helyén — egy háztartásban élő feleségnek és kerestképtelen családtagnak az előbbi bekezdésben megjelölt kórházi (klinikai) ápolási költsége a segélyezésre kötelezett vizitársulatot (öblözetet), illetőleg a munkáltató (munkát vezető) hivatalt legfeljebb csak négy héten át, és csak abban az esetben terheli, ha a segélyezésre kötelezett vizitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal a beteget beutalta, vagy a beutalás kérésének, vagy a beutaló 25*