Rendeletek tára, 1925
Rendeletek - 18. A m. kir. minisztérium 1925. évi 2.900. M. E. számú rendelete, a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló 2.700/1922. M. E. számú rendelet és az ezt kiegészítő és módosító rendeletek további kiegészítéséről és módosításáról.
,18. 2.900/1925. M. E. sz; 53 A bizottság határozatait a bizottság elnökéből, a bizottság orvosszakértő tagjából és a kijelölt hadviselt (hadirokkant) egyének sorából az elnök által esetről-esetre behívott tagból álló hármas tanácsban hozza. A bizottságnak azok a tagjai, akik közszolgálatban vannak, a bizottságban közreműködésüket, mint hivatali tisztségükkel járó szolgálati kötelességet teljesítik. Azt a közszolgálatban nem álló községi tagot, aki a bizottságban közreműködést jogos indok nélkül megtagadja, vagy kellő igazolás nélkül elmulasztja, a bizottság elnöke esetről-esetre ötszázezer koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A pénzbírságot kiszabó határozat ellen az annak kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt felfolyamodásnak van helye a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, aki végérvényesen határoz. A pénzbírságból befolyó összegeket a népjóléti és munkaügyi miniszter által rendelettel megjelölt hadigondozási célra keÜ fordítani. 6. §. A hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva minőségnek a 2. §. alapján való megállapításánál a 7.200/1922. M. E. számú rendelet 7. §-a, valamint 8. §-ának második bekezdése megfelelő alkalmazást nyer azzal az eltéréssel, hogy a vonatkozó kérelem bármikor előterjeszthető. Rendkívül és különös méltánylást érdemlő esetekben, ahol a járadék elmaradása az igénylő létfenntartását veszélyeztetné, és ha a jelentkezés vétlen elmulasztásának esete forog fenn, az igénymegállapító bizottság javaslatára a miniszter engedélyt adhat járadékra való igényjogosultságnak kivételes tárgyalására. A rokkantságnak igazolt nagymérvű súlyosbodása esetén ugyancsak a miniszter kivételes felülvizsgálatot is engedélyezhet. 7. §. A népjóléti és munkaügyi miniszter az őt megillető felügyeleti jog alapján hivatalból bármikor felülvizsgálat alá vonhatja az igénymegállapító bizottságnak azt a határozatát, amellyel valakit akár ellátási igény megállapításával, akár a nélkül hadirokkantnak, hadiözvegynek vagy hadiárvának nyilvánított. 8. §. A népjóléti és munkaügyi miniszter a hadirokkantság kérdésében a szükséghez képest a 2.425/1924. el. N. M. M. számú rendelettel 1 ) létesített Orvosi Felülvizsgáló Bizottság véleményének meghallgatása után határoz. A népjóléti és munkaügyi miniszter azt, aki a Felülvizsgáló Bizottság által netán elrendelt szakértői vizsgálatot szándékos magatartásával meghiusítja, igényével elutasítja, illetőleg igényét megszűntnek nyilvánítja. 9. §. A 7.200/1922. M. E. számú rendelet 11. §-ának harmadik bekezdése akként módosul, hogy a járadékell átási eseteket három l ) Lásd: Magy. Rend. Tára, 1924. évf„ 1027. o. I
