Rendeletek tára, 1925

Rendeletek - 16. A m. kir. minisztérium 1625. évi 2.555. M. E. számú rendelete, a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 3.333/1924. M. E. számú rendelet módosításáról.

16. 2.555/1925. M. E. sz. 4U 16. A m. kir. minisztérium 1625. évi 2.555. M. E. számú rendelete, a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 3.333(1924. M. E. számú rendelet módosításáról. A m. kir. minisztérium az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ában és az ehhez tartozó A) mellékletben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó részében nyert felhatalmazás alapján a lakásügy ideiglenes rendezéséről az 1924. évi április hó 22, napján 3.333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet

1

) (rövidítve L. R.) módosításaként a következőket rendeli : 1. §. A L. R. 46. §-a akként módosul, hogy a bérlő az 1925. évi májusi bérnegyedre esedékes bért (L. R. 43. §. utolsó bekezdés) más megállapodás hiányában vagy az 1925. évi május hó 5. napjáig bezárólag egy összegben, vagy pedig három egyenlő havi részletben fizetheti. Az esedékes bérnek a L. R. 43. §-a szerint való kiszámításánál a pénzügyminiszter további rendelkezéséig továbbra is a jelenleg érvényben levő 17.000-es szorzószámot kell alkalmazni. Részletfizetés esetében az egyes havi részletek az . illető hónap 5. napjáig bezárólag fizetendők. A részletfizetés kedvezménye a közüzemi költségekre (L. R. 52. §>) nem terjed ki. A kincstári házhaszonrészesedés (L. R. 53. §.) fizetésére nézve a pénzügyminiszternek az 1925. évi április hó 24. napján kibocsátott 1925. évi 61.759. számú körrendeletében foglaltak az irányadók. 2. §. A L. R. 55. §-a akként módosul, hogy a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségeit, ha az üzleti célra használt helyiség lakással együtt tárgya a bérletnek, a magánjog szabályai szerint csak az 1926. évi november hó 1. napjától kezdődőleg lehet felmondani abban az esetben is, ha az üzlet a f ontosabb alkatrésze a bérletnek, s ezért az egész bérlemény a bér szempontjából üzletnek tekintetett.. Mindazokat a helyiségeket, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyén vagy testület (pl. ügyvéd, orvos, művész, magániskola-tulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör stb. stb.) nem lakásul, hanem foglalkozásának vagy működésének céljára használ, a lakásrendelet szempontjából különösen a bér meghatározását és a felmondást illetőleg nem ') Lásd: Magy. Rend. Tára, 1924. évf.^44. o. Magy. Rend. Tára, 1925. I—XH. f. 4