Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 151. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1924. évi 62.000. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

618 151. 62.000/1924. F. M. sz. gája. Az alföldi borvidék kivételével a többi borvidék földrajzi területén termett borokat csak az esetben szabad az illető borvidék megjelölésével forgalomba hozni, ha azok hegyi szőlőkben termettek, a sík területeken vagy kerti szőlőkben termett borokat ellenben borvidéki megjelölés nélkül, legfeljebb azon község megjelölésével szabad forgalomba hozni, amelynek határában termettek. A borvidéki beosztásban a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok abban a területben foglaltatnak, amelybe földrajzilag tartoznak. 26. §. Vörösbor. Siller (kastélyos) bor. A törvény 10. §-a értelmében vörösbor néven csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely kék szőlő levének a héjakon (törkölyön) történt erjesztése útján származik. Siller (kástélyos) bor néven pedig csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amelyet kék szőlőből, de héjakon (törkölyön) való erjesztés nélkül szűrtek. A törvény az elismert minőségű, valódi vörösborainkat, a fehérborból házasítás útján készült vörös- vagy sillerborokkal szemben védeni kivánja azzal az intézkedéssel, hogy a vörösborkészítés lényegének a héjakon (törkölyön) való erjesztést tekinti. A vörösborfogalom ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a bor színe vörös, hanem hogy a nem vörösboroktól belső tartalmánál (kémiai összetételénél) fogva is határozottan eltér. A vörösbor ezen összetételét a héjakon (törkölyön) történő hosszabb erjesztéssel nyeri. A héjak alatt azonban nemcsak kizárólag a héjakat, hanem a kocsányokat is kell érteni. A sillerbor (kástélyos) fogalmát a törvény a törkölyön való erjesztés nélküli kékszőlő levéhez köti. Az így előálló világosvörös szinű bort nem lehet vörösbornak nevezni. Ezért tiltja a törvény 2. §-ának 14. pontja a fehérbornak vörösborral való házasítását, természetszerűleg az olyan kástélyos borral való házasítását is, amely fehér és kék szőlőből akár törkölyön erjesztéssel, akár a nélkül készült. Ez a házasítási tilalom azonban nem terjed ki a direkttermő vörösborokra. Fehér direkttermő bort vörös direkttermő borral házasítani azonban nem szabad. 27. §. Közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borok. Az úgynevezett közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőbői (pl. Delaware, Noah, Jacquez stb.) szűrt borok jellegének' és kémiai összetételének a hazai fajtákból szűrt borok jellegétől és öszszetételétől elütő, és értéktelenebb voltára való tekintettel a törvény 11. §-a előírja, hogy ilyen bort csak az illető közvetlenül termő fajta neve alatt szabad forgalomba hozni. Az ilyennel házasított hazai szőlőfajtából szűrt bort pedig borvidékre vagy származási helyre való utalás nélkül szabad forgalomba hozni, a direkttermő szőlőfajtának címkéken, kötlevelekben, levelezésben, számlákon stb.