Rendeletek tára, 1924
Rendeletek - 142. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1924. évi 12.345/1923. számú rendelete, a vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről és baleset esetére való biztosításáról.
566 142. 12.345/1923. F. M. sz. sága ugyanazzal a munkaadóval az igény érvényesítésétől visszafelé számított 15 napon át fennállott munkavállalási viszony alapján nyílik meg. 12. §. Katonai szolgálatot teljesítő alkalmazott ezen szolgálat ideje alatt betegség esetére való segélyezésre nem tarthat igényt. A táppénz, terhességi, gyermekágyi és szoptatási, valamint temetkezési segélyre való igény, ha az esedékességtől számított egy év alatt nem érvényesíttetett, elévül. 13. §. Oly alkalmazott, aki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyanannál a munkaadónál újabb segélyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a segélyezés lejárta után ugyanott, ahol a segélyezést nyerte, lel&lább nyolc hétig munkában állott. Ellenben ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe, és a segélyezés lejartától számított négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vízitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal attól az alkalmazottól, aki őt betegség-színleléssel, vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszántából nem teljesíti, a vízitársulatnak (öblözetnek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalnak jogában áll az illető alkalmazott fizetéséből (keresményéből), vagy béréből, illetőleg a 2. §. szerint járó segélyből legfeljebb 25%-ot, s a temetkezési segélyből legfeljebb 50%-ot mindaddig levonni és beszedni, amíg az okozott kár meg nem téríttetett. Ha valamely okból a kár megtérítésének ez a módja nem alkalmazható, vagy ez úton nem térült meg a teljes kár, úgy a kárkövetelést az erre hivatott bíróságnál, az 1899 : XLI. és az 1900 : XXVIII. t.-c. hatálya alá tartozó munkásoknál pedig az ezen törvények szerint illetékes királyi bíróságnál, vagy közigazgatási hatóságnál (1907 : XLV. t.-c. 62. §.) lehet megfelelőleg érvényesíteni. 15. §. Az alkalmazottnak az őt alkalmazó vízitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatallal szemben betegségéből kifolyólag a jelen rendelet értelmében fennálló igényei át nem ruházhatók, le nem foglalhatók és azokkal szemben beszámításnak helye nincs. Minden oly intézkedés vagy jogügylet, amelylyel az alkalmazott e rendelet értelmében neki járó segélyezésről egészen vagy részben lemond, érvénytelen. 16. §. Ha az alkalmazottat betegségéből kifolyólag mással szemben kártérítési követelés illeti meg, ez a követelés a nyújtott segélyek erejéig a segélyt nyújtó vízitársulatra (öblözetre), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalra száll át 17. §. A betegség esetére segélyezésre jogosultaknak és a