Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 142. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1924. évi 12.345/1923. számú rendelete, a vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottaknak betegség esetére való segélyezéséről és baleset esetére való biztosításáról.

566 142. 12.345/1923. F. M. sz. sága ugyanazzal a munkaadóval az igény érvényesítésétől vissza­felé számított 15 napon át fennállott munkavállalási viszony alap­ján nyílik meg. 12. §. Katonai szolgálatot teljesítő alkalmazott ezen szolgálat ideje alatt betegség esetére való segélyezésre nem tarthat igényt. A táppénz, terhességi, gyermekágyi és szoptatási, valamint temetkezési segélyre való igény, ha az esedékességtől számított egy év alatt nem érvényesíttetett, elévül. 13. §. Oly alkalmazott, aki az e rendelet szerint járó segélyt teljesen igénybe vette, ugyanabból a betegségből kifolyólag ugyan­annál a munkaadónál újabb segélyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a segélyezés lejárta után ugyanott, ahol a segélyezést nyerte, lel&lább nyolc hétig munkában állott. Ellenben ha az alkalmazott az ezen rendelet szerint járó segélyt nem vette teljesen igénybe, és a segélyezés lejartától számí­tott négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesik, az újabb segélyezés kezdetének időpontja az első megbetegedés napjától számítandó. 14. §. A vízitársulat (öblözet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal attól az alkalmazottól, aki őt betegség-színleléssel, vagy a segélyezésnek más módon jogosulatlanul történt igénybe­vételével megkárosította, az okozott kár megtérítését követelheti. Ha e kár megtérítését az alkalmazott felhívásra önszántából nem teljesíti, a vízitársulatnak (öblözetnek), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalnak jogában áll az illető alkalmazott fize­téséből (keresményéből), vagy béréből, illetőleg a 2. §. szerint járó segélyből legfeljebb 25%-ot, s a temetkezési segélyből legfeljebb 50%-ot mindaddig levonni és beszedni, amíg az okozott kár meg nem téríttetett. Ha valamely okból a kár megtérítésének ez a módja nem alkalmazható, vagy ez úton nem térült meg a teljes kár, úgy a kárkövetelést az erre hivatott bíróságnál, az 1899 : XLI. és az 1900 : XXVIII. t.-c. hatálya alá tartozó munkásoknál pedig az ezen törvények szerint illetékes királyi bíróságnál, vagy közigazgatási hatóságnál (1907 : XLV. t.-c. 62. §.) lehet megfelelőleg érvényesíteni. 15. §. Az alkalmazottnak az őt alkalmazó vízitársulat (öblö­zet), illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatallal szemben beteg­ségéből kifolyólag a jelen rendelet értelmében fennálló igényei át nem ruházhatók, le nem foglalhatók és azokkal szemben beszá­mításnak helye nincs. Minden oly intézkedés vagy jogügylet, amely­lyel az alkalmazott e rendelet értelmében neki járó segélyezés­ről egészen vagy részben lemond, érvénytelen. 16. §. Ha az alkalmazottat betegségéből kifolyólag mással szemben kártérítési követelés illeti meg, ez a követelés a nyújtott segélyek erejéig a segélyt nyújtó vízitársulatra (öblözetre), illető­leg munkáltató (munkát vezető) hivatalra száll át 17. §. A betegség esetére segélyezésre jogosultaknak és a

Next

/
Thumbnails
Contents